Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790
A XVII— XVIII. századi árak bemutatását, azok lehetőségeken belüli elemzését a fentieken kívül az is indokolja, hogy egyrészt az ezirányú források legkorábbi csoportjának feldolgozása, a „kezdetek" rögzítése a későbbi gazdagabb és összetettebb irategyüttesek feldolgozására is inspirálhat, másrészt a többi városunk hasonló anyagának kutatását serkentheti. Nem lebecsülhető eredmény lehet az sem, hogy a nálunk még elég szegényes tapasztalathoz újabbakat nyújthat a módszerek megválasztása terén is. Témánk időbeli behatárolását egyrészt a rendelkezésünkre álló források, másrészt a francia forradalom, majd a forradalmi háborúk kezdete, pontosabban II. József halálának éve határozta meg. Kecskemétre vonatkozóan a XVII—XVIII. századi ártörténet alakulása terén a legfontosabb források kétségtelenül a különféle számadások. A város sajátos pénzügyi nyilvántartási gyakorlatának alapján nemcsak a főbírói, illetve másodbírói szám adáskönyvek jöhetnek számításba. Mivel az egyes hivatali teendők még nem különültek teljesen el, így a kiadások rögzítése is több helyen, nemegyszer párhuzamosan is történt. Ennek köszönhető, hogy a legkülönfélébb nyilvántartásokban váratlanul találkozunk vásárlások, kiadások rögzítésével is. Az alföldi városok ártörténeti forrásai több feladat, illetve kötelezettség teljesítése során keletkeztek. A legösszetettebb és minden bizonnyal a legfontosabb a város gazdálkodása során felhalmozódó számadási nyilvántartások. A település a XVIII. század derekáig kénytelen volt folyamatosan konyhát üzemeltetni, hogy részben a török, részben a megyei tisztségviselők ellátását meg tudja oldani. Ennek fenntartása érdekében a különféle nyersanyagok, felszerelések beszerzése és áruk rögzítése elkerülhetetlen volt. Ezzel párhuzamosan a város önálló termelő-, gazdasági tevékenységet is kifejtett, amely érdekében kénytelen volt szakácsnőket, béreseket, juhászokat, kocsisokat, gulyásokat stb. felfogadni és számukra évről-évre a természetbeni juttatásokat megvásárolni. így egy közepes nagybirtok nyilvántartásával vetekedhetnek e feljegyzések. Ujabb forráscsoportot jelentenek a török és a magyar földesurak, illetve tisztségviselők számára az írásos és a szokásjog alapján rögzült ajándékok beszerzése és azok nyilvántartása. Ezek is a legkülönfélébb áruk árának rögzítését tették lehetővé és szükségessé. 11 Forrásaink között fontos helyet foglal el a helyi református egyház gondnokának számadása. Bár a XVII. századi rész erősen töredékes, a hódoltság utolsó éveiben megkezdett templomépítésre vonatkozóan több hasznos fel11. Legfontosabb forrásaink Kecskemét Város Levéltárának iratain belül az alábbiak voltak: Kecskemét Város Adópénztárának iratai (1633—), Kecskemét Város Pénztárának iratai (1663—), Kecskemét város számvevőjének (másodbírájának) iratai (1667—).
