Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII—XVIII. században

A jogos kételyek eloszlatását nagyban segíti, egy a témánk szempontjából rendkívül fontos nagykőrösi feljegyzés. 1689-ben a szomszéd város gyakorlata hihetően azonos volt a kecskemétivel. A kapusok salláriumának kifizetése során az alábbiakat rögzítették: "1. Csala Lőrincnek adtunk lN/egyed) kölest, item adtunk 1. N. kölest. 2. Faragó Istvány kapusnak adtunk kölest 1 v/ékát), item 1 v. Item 1 N. kölest. 3. Dombóvári Mihály kapusnak adtunk 1. N. kölest, item adtunk 1. N kölest 4. Kis János Semmiké (sic!) kapusnak 1 N. kölest 5. Az szolnoki kapusoknak mind 2-tok/nek/ 29. 8-bris fél-fél fertály kölest adtunk. Pécsi Varga János kapusnak Y

2 fertály kölest adtunk. Német János kapusnak adtunk 2 N. kölest."

12 Faragó István kapusnak történt kifizetés alapján nem lehet kétséges, hogy egy negyed két vékával és ennek alapján egy fertály 8 vékával volt egyenlő.

13 Érthetően nem lenne szerencsés, ha egyetlen — mégoly félreérthetetlen — feljegyzésre is alapoznánk egy sajátságos mértékegység nagyságának meghatározását. Ezért célszerű a következő század gyakorlatának az ellenőrzése és a tapasztalatok bizonyságul hívása is. 1721. december 6: „Mind Szenten vettem 155 fertály és két kis véka arpat, fertallyat 32 polturajával számlálván fizettem érette 82 tall. 4 gr. 24 den."

14 A 82 számítási tallér 14760 dénár értéket jelentett, a négy garas 120 dénárt, így a vásárolt gabona értéke 14904 dénár volt. A Nagykőrösön tapasztaltak alapján feltételezve, hogy ez alkalommal is 8 vékát számítottak egy fertályban, a 155 fertály 1240 vékával volt egyenlő. A dénárban meghatározott összeg, 14904 és a vékák számának, 1242-nek a hányadosa: 12, azaz egy véka árpa ára 12 dénár és egy fertály ára pedig 96 dénár volt. A két véka mellőzésével a két szám hányadosa 96,15. Tekintettel arra, hogy hányadosként egész számot csak akkor kapunk, ha az előbbi Nagykőrösön tapasztalt arány érvényesül, ez a feljegyzés is teljes értékű bizonyítékul szolgálhat arra, hogy egy fertályba 8 (kis) vékát számítottak. A XVIII. század elejétől lényegesen több gabonavásárlásra vonatkozó feljegyzés áll rendelkezésünkre mint az 1600-as évekből. Ezen feljegyzések között jelentős számban vannak olyanok, amelyek a fertály és más gabona12. PmL V. 208/a 1689. 11. 13. A véka: „Űrmérték gabona mérésére. A szentmiklósi uradalomban valószínűleg 31,265 literes vékát használtak (a XVII. században). Urbáriumok, XVI—XVII. század. Szerk. Maksay Ferenc Bp. 1959. 840. 14. B—KmL. 1509/c. 1721. 85.