Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

Néhány fontos tényt és megfigyelést ennek ellenére rögzíthetünk. Ezek közül az egyik, hogy a dénár említése is ritkább lett. Értékmérő szerepe viszont változatlanul megmaradt. Bár a korábbi értékvesztése a nagyobb „címletű" pénzekhez viszonyítva állandósult, további változás, romlás nem mutatható ki. A polturával és a garasveretekkel szembeni aránya egészen 1711-ig gyakorlatilag változatlan. Kilengéseket csak a háborús viszonyok eredményeznek átmenetileg. A másik váltópénz a poltura és a nála értékesebb pénzek aránya is gyakorlatilag változatlan maradt. Eltérést csak akkor állapíthatunk meg, ha új veretek jelennek meg. Ezen túl csak a tallérféleségek és a különféle aranyak eltérő ágiója érvényesül. A tallér és a garas, az arany és a garas közötti arányt minden esetben az határozza meg, hog}^ milyen jellegű, milyen dénárértékű pénzek összevetéséről van szó. Sok-sok idézettel igazolhatnánk, hogy a különféle átszámolások alkalmával és a kifizetések pontos értelmezése érdekében dénárórtékre számolnak vissza mindent és így rögzítik azt. Az egész időszakon át, sőt a szabadságharc éveiben is az egyes veretek dénárban kifejezett értéke viszonylag stabil. A régi garas, vagy öreggaras 30 dénáros értéke nem ingadozott. A „közönséges" vert tallérhoz l:7-es aránya tartósnak bizonyult. Az imperialis tallérhoz viszonyított aránya azonban csaknem mindig 1:8 maradt. A máriás garas, amely egyre népszerűbb lett a ,,kongó"-nak minősített 30 dénáros garassal szemben, legtöbbször dénárórtékére átszámítva került szembe a nagyobb értékű pénzekkel. A szabadságharc éveiben az értókpénzek és a váltópénzek aránya gyakorlatilag nem változott. A korábbinál is ritkább előfordulás miatt ennek dokumentálása sajnos csak bizonyos években lehetséges. Kecskemét pénzforgalmát a Habsburg-házi uralkodók pénzei szorosan kötik nemcsak a többi országrész pénzügyi életéhez, hanem az általunk vizsgált félévszázadot megelőző és követő időszakhoz is. Ugyanakkor a várost közvetlenül érő külső gazdasági és katonai hatások motiválták is a hódoltság alatti időszak és az azt követő évtizedek gyakorlatát. A széleskörű pénzügyi kapcsolatokkal rendelkező Kecskemét (és részben Nagykőrös) forrásai alapján feltárt sajátosságok megközelítő pontossággal illusztrálják az egész hódoltsági terület, illetve az Alföld pénzügyi életét, megbízható támpontot nyújtanak a feldolgozott félévszázad gazdasági és társadalomtörténeti vizsgálódásokhoz is.