Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

59. Tizenkét pénzes A krajcárveretek népes családjának minden tagjára találó elnevezést még a népi fantázia sem talált. Ennek köszönhető, hogy néhány kisebb értékű veret megnevezése tényleges dénárértékükhöz tapadt. A gyakorlatilag 6 krajcáros ilyen néven történő emlegetése forrásainkban 1677-től lelhető fel. „Varga Gergety jobbágyi embernek árpáért 2% fertályét fizettünk 10 garast és egy tizenkétpénzest, quid facit flo. 3."

307 (.L még az aprógaras és a kisgaras címszó alatt.) 60. Tizennégy pénzes Azonos lehet a 6 krajcárossal, melynek az értéke az 1692. szeptember 28-i királyi rendelet értelmében 7 krajcárosra nőtt, így 14 dénár értékű lett.

308 Forrásainkban csak néhány alkalommal találkoztunk vele: „B. bíró uram adott 50 id est ötven tizen negy pénzest, ket p(olturát), mely csinált in summa 7 magyar forintokat 6 pénzt."

309 1702: „Poetica classicaban levő perceptornak fizettem 34 14 pénzest, egy máriást." Más helyen: „ugyanakkor malacot vettem kettőt negy tizennegypenzeseken."

310 A XVII—XVIII. század közvetlen fordulóján a közforgalomban még igen ritkán lehetett jelen. 61. Tízes arany A tízes aranyakat nálunk portugál, lisimachus, aranytallér és öregarany néven is emlegették. Ezek az érmék rendes forgalmi pénzeknek tekinthetők, gyakran fellelhetők az ország különféle területein a XVIII. század első feléig.

311 1675-től 1684-ig rendszeresen feltűnik forrásainkban is. Különösen a Wesselónyiek körében lehetett népszerű, mivel Kecskemét az ajándékokat évenként két tízes aranyon válthatta meg. A városnak adott nyugták külön is kiemelik: „a két száz apró aranyakat és két tízest hoztak . . ."

312 Adófize307. Szk 1677. 15., ill. 102. old. 308. KUPA: i. m. 14. old. 309. RE gn 1699. 310. RE gn 1702. 311. HORVÁTH Tibor Antal: Adalékok a tízes aranyak .. . 53—56. old. 312. Wesselényiek iratai 2/11—25.