Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

összesítésünk tanúsága szerint a tallér forgalma a török kiűzése előtt Kecskeméten a városi számadásokban viszonylag magas volt. E megállapí­tás megbízhatóságát növeli, hogy 1662-től 1686-ig csaknem minden évből áll rendelkezésünkre adat, illetve jelentősebb pauza alig akad. Számottevő csökkenés csak a török kiűzése után tapasztalható. Ezt érzékelteti az is, hogy 1687-től 95-ig nem leltünk itt felhasználható adatot. De csaknem ugyanilyen időbeli megszakítás lelhető fel a református gondnok elszámolá­sában is. Ennek okát részben a törökellenes harcok nyomán létrejött általá­nos és súlyos elszegényedésben, részben a marhakereskedés rohamos csökke­nésében és a birodalomban kibontakozó pénzügyi válságban kereshetjük. A tallér forgalmának felvázolásán túl rendkívül fontos, hogy annak ér­tékváltozását is nyomon kövessük. A hosszú időn át meghatározó szerepet játszó pénz értékének alakulása, ismerete nélkül ezen időszak gazdasági éle­téről elfogadhatóan pontos képet alkotni aligha lehet. Mivel a tallér értékének változásáról a hódoltság területén nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, célszerűnek tartjuk, hogy a változást évről évre rögzítsük. Kiindulásnak itt is felhasználhatjuk a Hornyik-kötetekből ren­delkezésünkre álló korábbi adatokat, hogy így is érzékeltessük az érték­változás ütemét és arányát. Hasznosnak látjuk azt is, hogy az érték megha­tározására minél sokrétűbb adatsort állítsunk össze, annál is inkább, mivel a gyakori változás és a nem ritka önkényes értékelés okozta bizonytalansá­got csak így tudjuk egyértelműen korlátozni. Táblázatunkban a tallérnak a garashoz, a timonhoz és a dénárhoz viszonyított arányát, értékét rög­zítjük. Tekintettel arra, hogy feljegyzéseinkben nemcsak a kecskeméti értékvál­tozásokra találtunk adatokat, hanem a budai (török) és a királyi területen meglevő gyakorlatra is, azokat külön-külön csoportosítva rögzítjük. Itt nem vállalkozhatunk arra, hogy a tallér és az arany közötti érték­arány változását részletesen bemutassuk, csupán utalunk arra, hogy a tár­gyalt időszak nagyobb részében két ezüst tallért adtak egy arany forintért (dukátért). (L. még aranyforint.) A választott időközben a tallér értékének változásában három jelentősebb szakaszt tudunk megkülönböztetni. Az első és a leghosszabb, a hódoltság ideje. Ekkor meglepően nagy arányú értékváltozást állapíthatunk meg. 1626-hoz viszonyítva a hódoltság korának végére Kecskeméten a tallér dé­nárértéke 224%-kal nőtt. (A Kipper-kor előtti értékéhez viszonyítva pedig 266,6%-os a növekedés.) Egyben ismét rögzítenünk kell, hogy ekkor vi­szonylag nagy számban forog még közkézen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom