Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Bács-Bodrog vármegye - Forrásközlés

A törököket kiűzik Tudniillik 1688 táján az őrség az ostromtól való félel­mében tizenhat löveget és nem csekély hadi készletet hátrahagyva megadta magát, amikor közeledni látta Vallisiust, két ezred vezé­rét, aki Péterváradnál átkelt a Dunán. Űjból a bitorló De újból a bitorló hatalmába kerül, hatalmába kerül Ë8 ismét _ A híres szalánkeméni győzelem után Stahremberg vezér­rmieink lalJ * ák lete alatt u J bó1 és u .Í bó1 visszafoglalták. Most régi hatal­mától és szépségétől egyaránt megfosztva csak szomorú látványú rom, amely régi hírnevén kívül semmit sem őriz. III. A DUNÁN INNEN FEKVŐ PÉTERVÁRADI SÁNC A vár fekvése Pétervárad vára a Duna túlsó partján, azaz Szlavóniá­ban fekszik, és hajóhíddal vagy csónakon való átkeléssel van összekötve a Dunán inneni Magyarországgal. Ezt előretolt sáncok védik, amelyek nem tágasak, nem is szűkösek, hanem az őrködő katonák szállásául épültek. A sáncon kívül és belül sok házikó van, amelyek határkövekkel szét­választva részben a nemzeti katonaság, részben pedig a megyei joghatóság tulajdonát képezik, és ezeket a mezőgazdaságból élő néptömeg lakja. A vár ispánjai A megyei joghatóság élén egy német vagy rác ispán áll váltakozva az itt nagyobb számban lakó megyei hivatal­nokok miatt, a népnek élén pedig a főkapitány. A templomok Itt a katolikusoknak egy templomuk van, a rácoknak pedig három görög szertartású. Az ellenség cselvetése Hogy mennyit értek ezek a valódi védőfal módjára emelt folytán megszakított sáncok, a híd védelme szempontjából, az gyakran mái másik háborúban is nyilvánvalóvá vált, de főleg a mi­napiban, amikor az ellenség csellel megszakította a hidat, pedig a hadsereg már-már átkelt rajta. Ekkor erről az oldalról és Péterváradról egyaránt megakadályozták, hogy hiányossá válva az egész híd szétessék. Két­ségkívül a mindkét oldalról meginduló munkálatok a vártnál gyorsabban javí­tották ki a hidat, és az később a győztes hadseregnek lehetővé tette az átkelést. III. Rész BÁCS VARMEGYE FALVAI ÉS PUSZTÁI Hajdan az egyes falvaknak és pusztáknak megvoltak a maguk gazdái, de mivel a barbárok igája ezeket az urakat elpusztította, most a király fennható­sága alá tartoznak, minthogy ő szerezte vissza azokat. Sok falu teljesen el is pusztult. Amelyek fennmaradtak, azokat a következőkben fel fogjuk sorolni. 1. Istvánmegye: püspöki kúria, Baja mezőváros szomszédságában, alatt­valóinak házaitól megszállva. A területe búza termesztésére alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom