Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Bél Mátyás: Bács-Bodrog vármegye - Forrásközlés
Bács vármegye neve Néhányan úgy vélik, hogy Bács vármegyét nemcsak Bácsról, hanem Bátháról is nevezik így. így Magyarország Topographiája (a) azt mondja: ,,A nevét egyrészt Báchia vagy Bács hajdani Duna menti püspöki városról kapta, amelynek egyháza már régen egyesült egyházjogilag a kalocsai főpapi fennhatósággal, másrészt Bátha községtől, amely Brodericus lehető legjobb tanúsága szerint valamivel Mohács fölött a Dunán innen fekszik." Ezeket a helyeket csakugyan folyton összetévesztik, de mivel Báthát Mohács fölé helyezi, ez világosan arra int, hogy vármegyénk nevének semmi köze sincs Báthához. A hazai szokással ellentétben ugyanis a vármegye nevét annak kebelén kívül keresi. De a többi feljegyzést is, amelyet Moletaus és Lazius nyomán ugyanő említ, többször támadták, hogy sem akár Bács város, akár a tartomány nevének eredetét biztosra vehetnem. Mi köze volt Bassianis Pannonicus rabszolgájához Báthenaciusnak, a galaták vezérének vagy a metanaszta jazigok határai között létesült városhoz. Ennél fogva számunkra semmi kétség sincs, hogy a hajdan híres Bács városról származik a vármegye neve, ámbár, hogy a város nevét honnan kell származtatni, azt nem tudjuk. Fekvése, hosszúsága Hajdan az egész kis tartomány Bács és Baja között terült es szélessége e i ? ma pec jig Bajától egészen Titelig terjed. Ugyanis e két vármegye, nevezetesen Bács és Bodrog 1721-ben egybe lett olvasztva, miután valamiképpen lecsillapították azokat a vitákat, amelyek e kis tartományok között dúltak többnyire a határok és a jogszolgáltatás miatt. Űgy, hogy most már 24 mérföldre nőtt az, amelyik azelőtt 12 mérföld volt. A szélessége mégis alig két, másutt három mérföld, míg a Duna és a Tisza összefolyásánál teljesen éket alkot. Űgy hiszem, hogy a vidéknek ezt az alakját vették figyelembe azok a régi emberek, akik ezt a vármegyét Bodrognak nevezték, ez ugyanis semmi más, mint „vode roch", azaz az egy mederbe összeomló „vizek szarva": amint azt tudják a szarmata és szláv nyelvekben jártasak. Végül pedig innen alakult ki a Bodrog név, amelyről egyszersmind a fővárosnak és az egésztartománynak elnevezése közös lett. Hogy ez a város hajdan valóban híres volt, azt onnan lehet tudni, hogy királyhoz méltó vendéglátással tudta fogadni Szent Lászlót, aki a húsvéti ünnepeket itt ülte meg, és itt hallgatta meg a külföldi követeket. így mondja Thuróczi János a Magyarok krónikájának II. részének LIX. fejezetében a 67/19. oldalon: „Amikor László az Űr húsvétját Bodrogban ünnepelte, íme követek jöttek hozzá Franciaországból, Spanyolországból, Angliából és Britanniából." Mennyire kell csodálni a hazai dolgainkat ismerő azokat a férfiakat, akik tagadták, hogy egy ilyen nevű város egykor létezett ezen a vidéken: mikor Bonfini előadása szerint is (I. Decas, I. könyv 26. old 25. sor) Bodrog vármegye a Duna partján terül el kastélyáról elnevezve. Mindkét egyesített tartománynak kelet felől szomszédja részben Csongrád vármegye, amelytől a Tisza évenként állandóan elválasztja, részben Temes vármegye, amelytől igen szélesen elterülő síkság és puszta mezők választják el. Délről itt a Tiszával, ott pedig a Dunával határos. Nyugatról és északról Solt és Pest vármegyéhez csatlakozik. Majdnem az egész vidék sík, nagy kiterjedésű hatalmas mezőkkel és kövér legelőkkel. Itt-ott dombok tűnnek a szemünkbe, amelyek között elszórtan vizenyős helyek, mocsarak és tavak terülnek el. (a) 2. rész V. részlet 177 old.
