Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés

És ezek azok a nevek, amelyeket ki tudtunk ásni egyrészt a történelem, másrészt főképp az oklevelek emlékeiből. Hihetőleg még több fog lappangani, amíg majd napfényre kerülhetnek, de ezeket most még a sötétség takarja. Erő­sen biztatjuk polgártársainkat, hogy az ezirányú becsületes és a közjavára szol­gáló igyekezetet tekintsék rájuk bízott feladatnak. VI. § Kalocsa hajdan virágzó állapota: balsorsa Lajos halála után — a törökök zsarnoksága alá kerül az érseki fennhatósággal együtt — tönkremegy a mieink támadása következtében — a törökök teljesen eltörlik. De térjünk vissza Kalocsához. Népes és az állandó főpapi székhely miatt gazdag város volt; főleg, amikor Magyarország ügyei sérthetetlenek és a török támadásoktól biztonságban voltak. Mihelyt azonban az a zsarnok beözönlött Lajos eleste után erre a vidékre, bár nem pusztult el teljesen Kalocsa, de elvesz­tette azt az ékességet, amellyel addig kitűnt; azaz az érseket és az igen előkelő családoknak, valamint a polgároknak és főleg a kereskedőknek színe-virágát. Végül pedig amikor Budának csellel való elfoglalása után az ellenség egészen megerősödött, a törökök hatalmába került mind a város, mind pedig a pompás érseki palota. Tehát lassanként csökkent ennek az igen híres városnak a dicső­sége és mivel ki volt téve a törökök önkényének, az érsekség a zsákmányoló és vérengző népség tanyájává változott. Ez pedig azért volt, mert amikor 1602-ben a mieink sikertelen ostromzárral szorongatták Budát, a magyarok támadásától majdnem elpusztult. Megemlékezik erről a dologról Istvánffy (n), aki ezt mondja: „Azok akiket hajdúknak nevezünk, az érseki székkel és szép templommal, vala­mint igen magasra emelkedő kettős tornyával ékes Kalocsát, amelyet nagyobb részében már rácok és törökök lakták, széthajigált fáklyákkal felgyújtva fel­perzselték, és igen nagy zsákmányt szedve össze tértek vissza a táborba." Az ily módon elrútított város később sem tudott talpra állni; sőt a csupasz tetejű templom kezdett összeroskadni és alaktalan rommá változni, az érseki palota és az egész város pedig lassan leomlani készült. Közben a törökök e nagy város romjait a maguk hasznára akarván fordítani, kezdték ledönteni a romos falakat és elhordani a romokat, és szanaszét, de főleg Pakson új erődítményeket emeltek ebből a gyászos sírhelyből. E szabadosságnak röviden az lett az eredménye, hogy azután néhány megmaradt házzal a hajdan vallásos és gazdag városnak leg­feljebb csak a szomorú és rút nyoma maradt fenn. VII. § A város hajdani virágzását Csáky az idős lakosoktól megtudakolta: — azok­nak életkora — a rendkívüli tetterő és a mezei munka vállalásában való kitar­tás: — Csáky jóindulata e tekintetben. Az így eltörölt város kezdett faluvá válni, bár régi hírneve folytán híres maradt, de oly nagy megbecsülésének még a leghalványabb árnyékát sem tar­totta meg. Csáky Imre, a jelenlegi kalocsai érsek és egyben bíboros tudakozódás folytán a szemtanúktól megtudta, milyen küllemű volt ez az ő székhelye másfél (n) A XXXIII. könyvben p. 791, 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom