Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés

Legyen bár úgy, hogy valamilyen véletlen folytán a fegyverszüneti okiratokból Moldvát és Havasalföldet kihagyták, minden esetre Bajazetes abban a levélben, amelyben elsőként kért öt évi fegyvernyugvást Mátyástól, minden mást ünnepélyesen megígért. Be fogjuk mutatni azt, hogy Korvin történetének ezt a mozzanatát, melyet Bonfini oktalanul elhanyagolt, világosabb legyen. Bajazetes írja Mátyásnak: „Legfényesebb uralkodó és kedves barát urunk! Értesítjük Fényességeteket, hogy Sultanus király, aki elhunyt atyának idejében, uralmunknak alá volt rendelve, most valamilyen indoktól vezérelve elfordult tőlünk. Azt is megtudtuk, hogy Fényességeteknek is a római császárral van teendője. Azt kívánjuk tehát, hogy ha „Fényességeteknek is úgy tetszik, a közvetlenül következő 5 esztendőre a köztünk lévő békét erősítsük meg úgy, hogy a meghatározott időpontig Fényességetek hatalmunk ellen nem támad és hitünkre! mi sem fogunk támadni Fényességetek ellen. De a világ más részein, amint azt Fényességeteknek tetszik, nyugodtan tevékenykedjetek; hasonlóképpen mi is a magunk részéről nyugodtan el bírjuk végezni, amit akarunk. De ne gondolja Fényességetek, hogy azért adtuk ezt a tudtotokra, mert rettenetesen félünk, a hatalmatoktól; de mivel mindketten többféle teendővel vagyunk elfoglalva ellenségeinknek könnyebben tudunk ellenállni. Végül, ha Fényességeteknek is tetszenék, megígérjük, hogy veletek örök békét kötünk." Ezekkel a szavakkal és ilyen feltételekkel voltak összefoglalva Bajazetes kérései, hogy teljesen tartózkodni kell a háborútól; ámbár a békeokmányban nem volt kifejezett említés a fent említett országokról. Egyetértett a barbárral Mátyás, amint az ismeretes az ő válaszleveléből. „Leghatalmasabb uralkodó és kedves baráturunk! Leghatalmasabb felségetek Fényességünknek a bizalom megőrzése érdekében átadott közlését világosan megértettük; ezek ugyanúgy tetszenek Fényességünknek, mint leghatalmasabb felségeteknek, de lesz néhány makacskodó, aki parancsainknak vonakodik engedelmeskedni, és ezeket nekünk kell ellensúlyozni. Ezért leghatalmasabb felségetek kérésére a kitűzött évekig tartó fegyverszünetbe beleegyezünk és az általunk követett keresztény hitünkre megígérjük szilárd megtartását. De úgy, hogy a mi hűségünkön lévő országoknak sehol se ártsatok, és a tengernek ama részéről leghatalmasabb felségetek oldaláról kifejezetten senki se jöjjön hadviselés módjára; kivételek a kereskedők, akik áruikkal az említett fegyverszünet tartama alatt szabadon jöhetnek birodalmunk területére és vissza is térhetnek. Végül, ha Istennek és a mi megegyező akaratunknak úgy tetszenék, akkor közöttünk az örökös béke meggyökeresedhet." Tehát igen gonoszul és a kikötések ellenére cselekedett Bajazetes, midőn valami más ürüggyel Magyarország határait megsértette, és később sem állította vissza annak régi épségét. Ennyire készek szoktak lenni a barbárok a keresztények zaklatására akár az ürügyek, akár az alkalmak. így az elfoglalt várakkal kapcsolatban Mátyás és Bajazetes között támadt viszály igen nagy és majdnem végzetes bajt hozott Péter érsek számára. A továbbiakban azt mondja Révai: „Feldühödött ugyanis Mátyás ezen a levélen és miután később tudomást szerzett a levélben lévő hibáról, amelyet vagy hanyagságból, vagy feledékenységből, vagy ezekből avagy más okból a saját kancellárja, Péter kalocsai érsek követett el, és fájlalva e szerencsétlen ürügy folytán elvesztett várait az ellenség ellen gyűlt keserű haragját (p) erre a Péter érsekre zúdí(p) Bonfini Dec. IV. Lib. IX. p. 664. 38. azt állítja, hogy Beatrix miatt verték bilincsbe; ami nem tér el sem a király, sem a királyné jellemétől: ami Tuberó alapján majd nyilvánvaló lesz.