Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés
tergomi érseknek kellett lennie. Idővel azután a bácsi szék érseki várossá emelkedett. Ugyanis, amint azt a Zágrábi írott emlékekből megtudtuk, 1085-ben Fabianus bácsi érsek volt. 1111-ben a Kálmán király által a dalmáciai Arbe egyházánál adott oklevelet Tulbertus kalocsai püspök írta alá. 1124-ben pedig István király oklevelét, amelyben a spalatóiak és trauiak bizonyos kiváltságait megerősítette Gergely bácsi érsek írta alá. Azután pedig rendre következtek a főpapi méltóságban a kalocsaiak, amint az Mikónak nyilvánvalóvá vált, és ezt a tényt megerősítik III. István király levelei, amelyeket 1169-ben írt Lukács esztergomi és Kozma kalocsai érsekeknek az elhunyt főpapok javaival és az üresen álló magyarországi papi méltóságokkal kapcsolatban. Aki ezeknek jegyzékét meg akarja ismerni, forduljon Baroniushoz vagy ahhoz a vatikáni könyvtárban elhelyezett könyvhöz, amelynek címe Cencii Cameralis. „Ezeket mondja a tévedés veszélye nélkül." De, kérem, ki költözött át a bácsi szék e kiváltságával Kalocsára? Úgy vélem, hogy kétségkívül a bácsi egyházban állították fel az érsekséget; egyrészt a kalocsai székhely szerfeletti közelsége miatt, másrészt mindkét egyházmegye kicsinysége miatt összevonták őket azért, mert talán volt olyan tapasztalat, hogy egy és ugyanaz az ember kényelmesen és gyümölcsözően igazgathatja a kettős széket. Ismét a jeles Timon egyetértésére hivatkozom, ö azt mondja: „A nagyobb tekintély és terjedelem miatt a bácsi papi méltóságot a kalocsaihoz csatolták, és ez 1156 előtt történt. Ugyanis ez után az év után a püspökök neve között külön nem említik a bácsi nevet, hanem ugyanazt a főpapot jelölik evvel a formulával: az egyházjogilag egyesített kalocsai és bácsi érsek. Bár ezt a formulát szerfelett ritkán használják." Ehhez még tegyük hozzá a háborúban és békében egyaránt igen kiváló II. Géza király gondoskodását, aki 1139-től 1161-ig, azaz 20 évig uralkodott és nem általános tetszéssel fáradozásait az egyházra fordította. Kétségkívül a nyitrai egyházat egyrészt püspöki méltóságra emelte, másrészt gazdagon megajándékozta; mennyire könnyű úgy Vélni, hogy ugyanez a jóindulat vezette, amikor a bácsi papi méltóságot a kalocsaival egyesítette. E véleményünktől minket a történetírók hallgatása sem tántorít el, akiknek szokásuk akár késlekedésből, akár az események nem ismerése miatt még a leglényegesebb eseményeket is hallgatásukkal mellőzni. Egyébként, ha a tudósok és azok, akiknek hazánk hajdani története szív szerinti gondjuk, 'biztosabb adatokat fognak közölni, mi könnyen és hálásan fogunk azoknak engedni. V. §• Ezeket kellett elmondani az érsekség eredetéről. Már az ügy méltósága is arra késztet minket, hogy miután a vitával felhagytunk, szokásunk szerint hozzá fűzzük azoknak az igen jeles férfiaknak a jegyzékét, akik ezt a főpapi széket a maguk korában ékesítették. Kétségkívül magunk is szeretnénk, hogy ez sikerülhessen, és ezt az érseki egyház méltósága is megköveteli, de mivel annak a régi kornak szerfelett ritkák az emlékei, ezért elegendő lesz, ha semmit sem mellőzünk el abból, amit már kiástak, és így nekünk már adva van. De nem is leszünk túlságosan szőrszálhasogatók, sőt a makacs feltételezéseket szívesen elfogadjuk a megrögzött vélemények helyett, amíg nem lesz elegendő biztosabb és a kétség kockázata nélküli adatunk.
