Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés

kapcsolatban világosan megmondta: név szerint Scotus azt írja, hogy ott Arcadius és Honorius kormányzása idején a dalmát lovasoknak és az ursariai segédcsapatoknak állandó tábora volt. Spartianus azt adja elő, hogy Antonius Pius életében ezt Hadrianus avval a feltétellel fogadta örökbe, hogy ő maga viszont Marcus és Verus Antoninust fogadja örökbe, és leányát Verushoz vagy Marcushoz adja feleségül. És hozzátette: „Nem sokáig élt, bágyadtságtól és különféle fajtájú betegségektől elgyötörve gyakran mondta, hogy egy császárnak egészségesen kell meghalnia, nem erőtlenül." Aelius Verusnak az egész földkerekségen kétségtelenül hatalmas szobrokat állíttatott, és nem egy városban templomot is emeltetett. Igen valószínű tehát, hogy abban az időben alapították a szobroknak ezt a szabad városát is." így írja: Miután pedig Pliniustól, Quintianustól és Martialistól a szobrokkal kapcsolatban egy-két dolgot elmondott, úgy folytatja: „ezekről a toronymagasságú szobrokról, amelyeket Antonius Pius az Antoninus útvonalán levő szobrok közé azon a helyen felállított, századok múltával a magyarok azt a várost, amelyről szóltunk, Kalocsának nevezték el". Semmi ellenvetésünk sincs egy olyan dologban, amelynek nincs semmi jelentősége, és senkinek sem káros, ha Lazius következetes marad önmagához. Alig mondta ki ugyanis ezeket, midőn új ihlettől megszállva maga a szerző is bizonytalankodik, hogy ehhez a véleményéhez, vagy ahhoz a másikhoz kell-e csatlakoznia, amelyet szintén beleszőtt az írásába. Azt mondja ugyanis: „Ámbár talán azt is lehet gondolni, hogy esetleg az elnevezés Colossusról, arról a grófról és Pannónia elöljárójáról történt, akit Cassiodorus (Lib. III. Variar. Cap.) említ a gótok királyának, Theodoricusnak levelében stb." De, kérem, mi dolga van Pannónia elöljárójának a Duna szemközti partjával? Miféle hatalma van arra, hogy ott egy várost alapítson, és azt a saját nevéről nevezze el? A folyó által kétségtelenül elválasztva hasznavehetetlen lett volna ez az erőszakosan alapított település. Dicséretet érdemel az, hogy miután véleményét kifejtette, rábízza az olvasóra, hogy mit akar helyesnek tartani. Azt mondja: „Hogy tehát vajon a hatalmas szobrokról, vagy Colossaeusról, Alsó-Pannónia helytartójáról van-e elnevezve Kalocsa a magyaroknál, azt az olvasó szabad véleményére bízzuk. Ámbár ha a magam érzéséről kell szólnom, inkább az előbbi feltételezést helyeslem, mivel a szobrok e régi városnak területén azok még ma is felállítva láthatók." Ezeket mondja Lozius (d), a legengedékenyebb véleménynyilvánító. 2- §• De nagyon nehéz is — a tévedés félelme nélkül — dönteni ennek a városnak eredetéről és nevéről. Legalább is alig kereshetjük itt a szobrokat. Antoninus (e) útvonala azt a bizonyos szállást a túlsó partra, azaz Alsó-Pannoniába teszi, nem pedig a jászokhoz. Cristophorus Cellarius (f), hogy ezt a nehézséget eloszlassa, azt mondja, hogy a hatalmas szobrokat átvitték oda, ahol most van Kalocsa. De helyesen figyelmeztet Wesselingius (g): „Nekem ez fölötte kétségesnek és bizonytalannak látszik." Egyébként e szobroknak a töredékei itt ma is megvannak. Ezekről Matalay János, e vármegyékre vonatkozó ismeretek legszorgalmasabb gyűjtője azt mondja: „Láttam itt szokatlan nagyságú oszlopoknak a töre(d) Az idézett helyen, p. 1118. (e) Petrus Wesseliugius kiadásában, Amsterdam. 1734-ben for. quadr. pag. 244. (£) Geographia Antiqua lib. II. Cap. VIII. p. 559. (g) A jegyzékben idézett helyen.