Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

m) Pálka a kecskemétiek határán van, és a Hármas Kerület közösen birtokolja.

90 Tanyákra van felosztva, és a kecskemétiek meg a félegyháziak bérlik. Egykor Pálkaszállásnak nevezték, ahol hajdan Thenkes Pál fiai, Lőrinc és Benedek laktak 1472 körül. n) Jakabszállás az előzővel szomszédos. Egy negyed része Fülöpszállás, két negyede Szabadszállás, egy negyede Majsa birtokában van. A szabadszállásiak részén levő tavaknak az a hasznuk, hogy a széleiken jó kövek találhatók és áshatok ki. A majsaiak részén jó szántóföldek vannak. Itt lakott 1343 táján Buthemer kapitány, akit I. Lajos Szent Jakab apostol ünnepe utáni második napon Geleti Miklóshoz, a nádorhoz és a kunok bírájához intézett pártoló levelében grófnak (comes)

91 nevez. o) Orgovány az előzőtől nyugat felé terül el, és Kunszentmiklós mezővároshoz tartozik. Egy része tanyákra van osztva. Itt is vannak tavak, amelyek nádat és sást szolgáltatnak. p) Mizse Nagykőrös mezőváros szomszédságában helyezkedik el. Jászberény mezőváros birtokolja. Van itt egy szép nyírfaerdő. Tőle nem messze van a Fertő tó is, amely a barmok itatására rendkívül egészséges. Azután a közelében épült a város vendégfogadója is. (k) q) Lajos az előzőtől keletre fekszik, jog szerint éppenúgy a jászberényieké. Jó minőségű földje van, és ezért egy része szántható is. Van tölgyfaerdeje is, amelyet Lajosi tölgyesnek neveznek. Továbbá a két oldalán két alkalmas vendégfogadó van. A nagyobbik mellett emelték a Kecskemét és Örkény közötti királyi postaállomást. (1) r) Bene az előbbitől nyugat felé terül el, és egyik felét Jászberény mezőváros, a másik felét pedig Jászladány község tartja birtokában. Nagyobb részén ho(m) Arról, hogy Kecskemét régtől fogva kun szék volt, Zsigmond királynak az a kiváltságlevele tanúskodik, amelyet Budán 1423-ban Szent Mihály arkangyal ünnepén bocsátott ki, és amelyet e munkánk I. részének VII. fejezetében már kifejtettünk. Ennek értelmében a Szombatszálláson (most Szabadszállás) székelő kun Antal fia, Lőrinc és az említett szálláson meg Buzgánszálláson lakó más kunok, úgymint Balta fia, Lajos, ugyanezen kunok kapitánya is védelmet nyernek a kecskemétiek és körösiek támadásával szemben. Ugyanebből a kiváltságlevélből nyilvánvaló, hogy a Kederhankáig felsorolt puszták az említett Szombatszálláshoz és Buzgánszálláshoz tartoztak. Továbbá Kecskemétről mint kun székről van szó II. Ulászlónak a Lajos pusztánál fentebb említett kiváltságlevelében, valamint Mátyás királynak 1493-ban kiadott kiváltságlevelében, amelyet majd Othaszillisszállásnál fogunk érinteni. Az időpont azonban, hogy mikor csatolták el ezt a mezővárost a kunoktól, nem világos. Azt találjuk a jászok és kunok által birtokolt falvaknak 1670. és 1687. évi összeírásában, hogy Kecskemét székhez vannak sorolva Kisszállás, Mizse, Lajos, Szabadszállás, Kisbalázs, Fülöpszállás, Kocsér, Kara, Tatárszentmiklós, Kerekegyháza, Ferencszállás, Törtei, Pálka és Lacháza, amelyek tehát ekkor még mind lakatlanok voltak, következésképpen ezekből a szállásokból, amelyeket a török dühe elpusztított, a lakosok Kecskemétre húzódtak be. Közülük még sok család őrzi itt a kunok természetét és arcvonását. (n) Kazalházáról a budai káptalan oklevele emlékezik meg, amely 1493-ban a Pünkösd utáni 4. napon kelt, és amelyet e munkánk I. részének X. fejezetében érintettünk. (o) Harkát és Bugacot a budai káptalannak 1465-ben Szűz Szent Margit ünnepe előtti 2. napon kelt kiváltságlevele említi, amelyet e művünk I. részének VII. fejezetében idéztünk. (q) Kaskantyúról is az I. rész VII. fejezetében történt említés, és Mátyás királynak ugyanerről szóló kiváltságlevele a X. fejezetben bővebben van megvilágítva. (r) Othaszillisszállás Kecskemét székhez tartozott, amint azt Mátyás királynak 1472-ben a Boldogságos Szűz Máriának mennybe menetele előtti 4. napon kiadott és a VII. fejezetben bővebben kifejtett kiváltságlevele mutatja.