Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

I. 153—4. Kunszentmiklós mezőváros a kiskunsági kerületben. Ezt egykor Tatárszentmiklósnak nevezték. A Duna egy ágánál fekszik, 22 postaállomásra Bécstől. Van egy katolikus és egy protestáns temploma és plébániája, az előbbit a plébániával együtt Mária Terézia építette. Van itt egy postahivatal is. — 1595ben a helységet sánccal vették körül, amelyet a törökök leromboltak. — A városi levéltárban található egy Miatyánk-másolat, amely így kezdődik: Bezan Attamas Kevezkikte stb. Egyesek ezt a kunok, mások a tatárok nyelvének tartják. — A vásárjogot II. Lipóttól nyerték. A földjük három nyomásra van felosztva, és nagyon termékeny. A lakosok magyarok, katolikus vallásúak, azután görögök és protestánsok, szám szerint 4306 fő, akik 502 házban laknak. Megjegyzés: A német nyelvű mű eredeti címe: Merkwürdigkeiten des Kőnigreiches Ungarn, oder: historisch-statistisch-topographische Beschreibung aller in diesem Reiche befindlichen zwei und vierzig kőniglichen Freistádte, sechzehn Zipser Kronstádte, Jazygiens, Gross- und Klein-Kunaniens, der privilegirten Hayduchen-Stádte, der Berge, Hőhlen, Seen, Flüsse, vorzüglichen Gesundbrunnen und des ungrischen Bergbauen nebst einer Übersicht des ganzen Kőnigreiches. — Nach officiellen, von den Behörden eingesendeten Daten, und andere authentischen Quellén, in alphabetischer Ordnung bearbeitet von Carl v. Szepesházy, kőnigl. Vice-Provincial-Commissá und mehrerer lőbl. Comitate Gerichtstafel-Besitzer, und J. C. v. Thiele, Kaiserlich-Russischem Rathe. Kaschau 1825. I—II. kötet. A dicső Magyarországnak politikai, földrajzi, statisztikai ismeretei, amelyeket Nagy Lajos, magyar nemes, a magas Királyi Magyar Helytartótanács iktató hivatalának főtisztviselője, valamint a jeles Liptó és Túróc vármegyék ítélőtáblájának ülnöke dolgozott ki. 243. old. Kecskemét, Ketskemethinum, az ország fő mezővárosa, mivel a többit messze felülmúlja mind nagyságával, mint lakosságával. A következő egyházi épületei vannak: 1. a mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére szentelt, pompás plébániatemplom, 2. a kegyesrendi atyák Szentháromság temploma a rendházzal, 3. a Szent Ferenc-rendi atyák Szent Miklós temploma a kolostorral, 4. a nem egyesült görög szertartású templom. Van két imaháza is, az egyik az ágostai evangélikusoké, a másik a helvét hitvalláshoz tartozóké, és van egy zsidó zsinagógája. Kitűnik királyi római katolikus főgimnáziumával, magyar nyelvű főiskolájával és postahivatalával. Vásárai híresek. — 3436 ház, 22 019 róm. kat., 172 görög szertartású, 11 573 helvét hitvallású, 316 zsidó, összesen 34 080 lakos. Megjegyzés: A 472. oldalon kiváló mezővárosok címszó alatt a szerző három mezővárost sorol fel a házak és a lakosok számának alapján rangsorolva. Első helyen Kecskemét áll a fenti adatok alapján. A második Hódmezővásárhely (Hold Mező Vásárhely), míg a harmadik Miskolc. 467—468. old. Kiskunság Magyarul Kis-Kun (sic!), németül Klein Kumanien, szlávul Mali Kunság; az elnevezését azoktól a kunoktól nyerte, akik IV. Béla uralkodása alatt lakóhe-