Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

külön nyelve, amint az kiderül abból a miatyánkból, amelyet más iratok mellett a levéltárukban szorgalmasan őriznek: Bézen attamaz, kenze kikre, szen lészen szénádon, dösön szen küklön, nitziégen, gérde ali kékte, bezén ako mozne oknémezne, begézge, pit bütör il bezen menemezne, neszem berde, jermez berge utrogergenge, iltme berne, olgya manga, kutkor berne, algya manna, szen borszony, boka csali, botson igyi tengere. Amen.

65 — A jászok és kunok létszámát 80 000 lélekre teszik. 293. old. Kecskemét, Egopolis, nagy város, amelyben sok jómódú nemes család, nagyobbrészt magyarok laknak. Kevés erdeje van, de annál hatalmasabb marhalegelői, ennélfogva az országos vásárai nagyon híresek. Az úgynevezett kecskeméti puszta tüstént Pest után kezdődik. A talaj homokos, és apró, összetört kagylóhéjakkal van keverve. Minden kő, amelyből csak itt-ott lehet egyet találni, ebből a homokból állt össze. Az ember gyakran félnapig utazik anélkül, hogy egy fát vagy házat találna, a postaépületeken kívül. Viszont ez az 50 mérföld

66 hosszú és széles puszta, amelyen itt-ott immár helységek emelkednek, leírhatatlan tömegű szarvasmarhát táplál. Vannak rajta túzokok, nagy sasok és a mocsarakban itt-ott különböző más madarak is. A piaristáknak van itt egy szép gimnáziumuk, a reformátusoknak pedig templomuk és iskolájuk. Ezek régen a jelenlegi ferences templomot a katolikusokkal közösen bírták; csak egy fal választotta el őket. 1681 és 1682-től kezdve azonban földesuruknak, gróf Koháry Istvánnak az engedélyével mindegyik felekezet kezdte az istentiszteletet elkülönítve tartani. A középületek közül kiválnak: a tanácsháza, a katonai épület, a vendégfogadó, az árvaház és különböző szárazmalmok. Ismertebb megközelítési lehetőségek: nyugatról a budai út, északról a körösi, keletről a csongrádi, délről a halasi, délnyugatról a homoki út. A helység vízben hiányt szenved, és ezt a lakosok különböző kutak ásásával igyekeznek megszüntetni. Az idevaló polgárok a maguk mesterségéből élnek. Azt is tudják, hogyan lehet a közismert széksóból szappant készíteni, amely egészen közel áll a debrecenihez. Jó, vörös bort termesztenek itt. Vannak itt nagy ménesek is, amelyek a lókereskedelmet nagyban elősegítik. Van itt egy postaállomás is. Ez a helység tíz mérföldre fekszik Pesttől keletre, és éppen olyan távol Szegedtől északra. (Katolikus és református templom. Postahivatal. Birka-, marha- és lótenyésztés.) 347. old. Lacháza, magyar falu a Kiskunságban Félegyházától két mérföldre a Duna bal partján. Református templom. 395. old. Majsa, a Kiskunságban, katolikus templom. 632—633. old. Szentmiklós, huszonnyolc helység különböző vármegyékben VII. A Kiskunságban: Kunszentmiklós, nagy, magyar helység, amelynek lakosai marhakereskedelemből és gabonatermesztésből élnek. Református templom. 639. old. Szállás, négy helység, amelyek melléknevükben különböznek: 1. Űjszállás, szolvák falu Abaúj vármegyében a füzéri járásban, 2. Koczkaszállás, Koszino, Bereg vármegyében, 3. Fülöpszállás (református templom) és 4. Szabaszállás a jász kerületben (református templom). Első tárgymutató (oldalszám nélkül): Szabadszállás, magyar mezőváros a Kiskunságban, fél mérföldre fekszik a halban nagyon gazdag Csintava

67 folyótól, és hét mérföldre Pesttől. Négyszázra rúg azoknak a házaknak a száma, amelyek tömören hányt és levegőn szárított, nagy, vörös téglákból épültek, amit itt vályognak (vájok) neveznek. Ez a helység először e század kezdetén települt be. A lakosok valamennyien a református tanokhoz ragaszkodnak, saját templomuk van olyan harangtoronnyal, amelyet az egész Kunságban a legszebbnek tartanak. Ugyanennek órája ütéssel jelzi az időt. Ujabban van egy fiú- és leány-