Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

Windisch Károly Gottlieb: A MAGYAR KIRÁLYSÁG FÖLDRAJZA KISKUNSÁG (Cumania minor) Kiskunságnak nevezik azt a mintegy tíz mérföld hosszú és 5,3-tól fél mér­föld szélességű területet, amely az északi részen Pest, a keletin Csongrád, a délin Bács és a nyugatin Solt vármegyével határos. Az elnevezését azoktól a kunoktól kapta, akik IV. Béla király uralkodása alatt telepedtek itt le. — Ezt a területet az ő utódaik lakják, akik azonban most magyarul beszélnek, és részben a kálvinista református valláshoz tartoznak. A talaj szerfelett termékeny fűben és mindenféle gabonában, és ráadásul az állat­tenyésztés is az egyik legjelentősebb élelmezési ágazat. Az itt tenyésztett lovak különösen jók. Rendkívül szép és ízletes dinnyék is teremnek itt. Tűzifában és jó vízben azonban hiány van. Az előbbi helyett nádat és szárított marhatrágyát használnak. Nem szabad ezt a Kunságot a Tiszán túl fekvővel összetéveszteni, amelyet Nagykunságnak neveznek. De mindkettő, amint már említettem, a nádor vagy helytartó alá tartozik. Ez a hatalmas földterület mindössze 8 lakott helységet számlál, amelyek között egy mezőváros található, valamint négy katolikus és öt kálvinista plébánia. Az előbbit Halasnak (Halász) nevezik. Ez nagykiterjedésű, népes helység, amelynek szép legelői vannak, és amely szarvasmarhával nagy kereskedelmet folytat. A katolikusoknak éppen úgy, mint a reformátusoknak megvan itt a maguk temploma. Az utóbbiak a következők: 1. Dorozsma, 2. Félegyháza, ahol egy postai váltó­állomás van, és 3. Majsa, amelyek katolikusok, 4. Lacháza, 5. Szentmiklós vagy Kunszentmiklós, amely egykor megerősített hely volt. Ezt a törökök 1595-ben felégették, és otthagyták, Miksa főherceg 62 azonban földig lerombolta. Egy idő után ismét felépült, és Mercy császári tábornok 63 az elégedetlenkedőket 1685-ben elűzte belőle. 6. Fülöpszállás és 7. Szabadszállás, mindkettőnek kálvinista plébá­niája van. Megjegyzés: A német nyelvű mű eredeti címe: Karl Gottlieb Windisch: Géographie des Kőnigreichs Ungarn, 1—2. kötet, Pozsony 1780. A fenti részlet az 1. kötet 282—283. oldalán található. Korabinszky János Mátyás: MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZI, TÖRTÉNELMI ÉS TERMELÉSI LEXIKONA, amelyben betűrendi sorrendben feltüntetjük az ország legjelesebb helységeit, meghatározzuk fekvésüket, és közöljük azokat a rövid ismereteket, amelyek a társalgásban jók és hasznosak 125. old. Dorozsma, a Kiskunságban nem messze a Palicsi-tótól. Katolikus templom. 176. old. Félegyháza, nagy, népes helység a Kiskunságban. Itt van a kunok

Next

/
Oldalképek
Tartalom