Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Előszó

Bár jól tudjuk, hogy a XVIII. század legfontosabb forrásainak is csak egy része áll még e kötet megjelenése után is az érdeklődők rendelkezésére, mégis bízunk abban, hogy ennek birtokában nagyobb tér és időegység tekinthető át megbízhatóan mint eddig. Az így számottevően kibővült adattár segítségével a Duna—Tisza közének nagyobb hányadában árnyaltabb képet kaphatunk arról, hogyan indult el e táj a hódoltság során történt elnéptelenedés, elvadulás után a mai kultúrtájjá válás útján. Hogyan módosultak, változtak meg nem egyszer a természeti tényezők is, miként lett az egykori legelőkből, úttalan hornokpusztákból, áttekinthetetlen mocsarakból hazánk talán legfontosabb, leg belterjesebben megművelt mezőgazdasági területe, ahol az ország kenyerének, gyümölcsének és egyéb élelmiszereinek tekintélyes hányada terem. Feltétlenül segíthet nyomon követni azt a mélyreható átalakulását, amit ez a földrajzi egység is átélt az elmúlt évszázadok és mindenekelőtt az elmúlt 50—100 év alatt. A szerkesztő