Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

A beíratást haladéktalanul meg kellett kezdeni, de legkésőbb a tanévi rendes beiratkozáskor kellett befejezniök. A kormányrendelet jelentősége a korábbiakhoz viszonyítva abban foglalható össze, hogy míg eddig nemzetiségi tanítási nyelvű iskola létesítését, vagy már fennálló iskolába a nemzetiségi tanítási nyelv bevezetését a szülőknek kellett kezdeményezniök, addig ezentúl a kormány köteles a nemzetiségi tanítási nyelvű iskoláztatás lehetőségéről, feltételeiről gondoskodni. Az új rendelet 14.§-a megadta a lehetőséget arra is, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban minden fokon —ha megfelelő számú (15) nemzetiségi szülő azt kívánta — a nemzetiségi nyelvet tantárgyként tanítsák. A délszláv tanítási nyelvű népiskolák tekintetében a végrehajtás a megállapított létszámhatáron is túl ment és mindenütt megnyitotta —már 10 tanuló esetén — a délszláv iskolákat, ahol azt a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja kívánta. A délszláv iskolákba való beíratás helyéről, idejéről magyar és délszláv nyelvű falragaszokból és dobszó útján értesültek a községek lakói. Bácsbokodon ugyan a megjelent szülők azt mondták az iskolafelügyelőnek, hogy nem hajlandók gyermekeiket délszláv iskolába adni,

76 de 1946. március 15—20 között 11 bunyevác lakta községben történt meg a gyerekek beíratása a nemzetiségi iskolába. Bár mindenhol befolyás- és zökkenőmentesen folytak a beiratkozások, a pécsi tankerületi főigazgató alábbi jelentése szerint azonban a szülők egy része nem jelent meg a beíratást végző bizottság előtt. Tompa-C'sajkássoron 12 bunyevác tanköteles szülei közül kettő jelent meg, anyanyelvi oktatást kérve gyermekeik részére, 10 tanuló szülei nem jelentek meg. Csikérián a 24 tanköteles közül hármat írattak nemzetiségi tanítási nyelvű iskolába, egy tanköteles részére az anyanyelv tantárgyként való oktatását kérték, a többi szülő nem jelent meg. Felsőszentivánon 57 tankötelesből 35-öt nemzetiségi tanítási nyelvű iskolába, 3-at magyar iskolába írattak, ahol tantárgyként kérték az anyanyelv oktatását. 19 gyerek szülője nem jelent meg. Csávolyon 34 beíratott tanuló közül 22 tanulót nemzetiségi iskolába, 3-at magyar iskolába írattak (itt az anyanyelvet tantárgyi oktatás keretében tanulták), 9 szülő nem jelent meg. Gara községben 81 tanuló közül 38-at délszláv iskolába, egyet magyar iskolába írattak be. 42 tanköteles szülője egyáltalán nem nyilvánított véleményt. Gara-Györgypusztán 13 tanköteles gyermek volt, akiknek szülei nem kértek anyanyelvi oktatást, 4 gyermek szülője az anyanyelv tantárgyként való oktatását kérte. Bácsbokodon 45 beírt tanuló közül 15 részére az anyanyelv tantárgyi oktatását kérték, 70 BKmL. Bács-Bodrog vm. tanfelügyelője 180/1940.