Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

képviseletében: Karagity Antun, Galics Ljubinkó, Szabovljev Jozo, Garics Vita, Samen Andrija, Obranovszkij Andrija, Hjukovics Gábor, Tomics Alekszander, Vujics Pavle, Vidákovics Mariska, Rajics Mikola, Gyukics Vince.

42 A kongresszus után a nemzetiségi jogok biztosításáért folytatott küzdelemben a hangsúly most már nem új szervezetek megalakításán volt, hanem a már meglevők továbberősítésén. Politikai tevékenységük most már arra irányult, hogy mint szervezet legyenek képviseltetve a községi nemzeti bizottságokban és a helyi közigazgatásban, hogy ismerjék el őket a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjaihoz hasonló demokratikus szervezetnek. Az elismertetésért való „küzdelem" jellemezte tevékenységüket egészen 1948—49-ig. Az Antifasiszta Front közbenjárására oldódott meg a középületeken való kétnyelvű feliratok alkalamzásának kérdése. Bassola államtitkár aláírással expressz távirat hívta fel a főispán figyelmét, hogy a délszláv nemzetiségű magyar állampolgárok összeírásával kapcsolatosan az ellenőrző biztosok kijelölésébe a magyarországi antifasiszta szlávok frontjának helyi szervezeteit mindenütt be kell vonni . . . minden községben közhírré kell tenni, hogy a nemzetiség szabad bevallásának senkire semmiféle hátrányos következménye nem lesz.

43 1946. december 28-án a főispán már ilyen értelemben utasította a községi elöljáróságokat, hogy a hivatalos helyiségekben (a községháza és a délszláv iskola) a hivatalos feliratokat bunyevác nyelven is ki kell tenni. Sőt a hivatalos hirdetéseket, dobolásokat bunyevác nyelven is foganatosítani kell. Ugyancsak 1946. december végén találkozunk azokkal a törekvésekkel, amelyek célja, hogy a bunyevácok számarányuknak megfelelően legyenek képviseltetve a nemzeti bizottságokban és a községi elöljáróságokban. Elsőként Felsőszentiván bunyevác lakossága állt elő ilyen igénnyel, majd 1947. februárjában a Magyarországi Szlávok antifasiszta Frontja bácsalmási szervezete fordult a főispánhoz azzal a kéréssel, hogy a bácsalmási igazoló bizottságba küldhessenek képviselőt. Kérésüket a következőkkel támasztották alá: „szervezetünk úgy helyben mint vidéken számottevő baloldali, demokratikus alapokon nyugszik és a kijelölt szocialista elvek irányvonalán halad. Ezek szerint úgy hisszük, hogy általánosságban a közügyek irányításában jogosan óhajtunk részt venni".

44 A főispán az 1080/1945. ME. sz. rendelet 6. §-ára hivatkozva utasította el a kérést. Szerinte a rendelet expressis verbis kimondta kik lehetnek a tagjai az 42 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 282/1946. 43 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 200/1946. 44 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 90/1947.