Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

a tanulók anyanyelvén való megtanításával és a magyar nyelvnek szóbeli és írásbeli elsajátításával végzi el." 99 1947. október 15-én Belgrádban magyar—jugoszláv kulturális egyezményt írtak alá, amely nemcsak a két nép kulturális javainak cseréjét segítette elő, hanem nagy szerepet játszott a hazai délszláv nemzetiségek kulturális igé­nyeinek minél színvonalasabb kielégítésében is. Elősegítette, hogy magyar egyetemen szerb-horvát tanszék létesüljön, lehetővé tette nemzetiségi isko­lák oktatóinak és tanulóinak jugoszláviai tanulmányútját és mindennemű iskolában folytatandó tanulmány és szakképzés kölcsönös támogatását. Ezzel lezárult a kezdő, kevésbé rendezett kapcsolatkeresés szakasza a két szomszédos nép között. 1947 végén még mindig jelentkezett igény újabb délszláv tanítási nyelvű iskolák felállítására. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége — Rob Antun 100 országgyűlési képviselő közreműködésével — kérelmezte ilyen iskola felállítását a megye területén Baja-Homokvárosban. Ennek az iskolának a felállítására az 1947/48. tanévben nem került sor. 1948 elején ugyanis a vallás- és közoktatásügyi miniszter olyan értelmű rendelkezést adott ki —2100/1948. VKM sz.r. —, amely szerint délszláv tanítási nyelvű iskola megnyitására irányuló kérelmet csak az iskolaév kezdetén, legkésőbb december l-ig tette lehetővé. Ezzel az intézkedéssel a tanügyi kormányzat az oktatás eredményességét kívánta elősegíteni, hiszen a korábbi évek iskola­kezdései a szervezések miatt elég rendszertelenek voltak és az oktató-nevelő munkára is kedvezőtlenül hatottak. Az 1947/48. iskolaévben nagyobb figyelmet fordíthattak az iskolákban a tartalmi munkára, magára az oktatásra. A tanulmányi munka mellett — az iskola keretén belül — ifjúsági egyesületek szerveződtek. Amíg a magyar iskolákban ezek az egyesületek kezdetben szakirányú és sport-jellegűek vol­tak (Vöröskerszt, Kaptár stb.), a délszláv iskoláknál megjelentek az úttörő szervezetek. A V.K.M. már 1947. január 8-án kelt rendeletével (17—­491/1947. III. sz.) engedélyezte az úttörő mozgalom szervezését és működé­sét az iskolákban. Az elsők között 1947. március 5-én alakult ilyen úttörő szervezet Garán ,,Pioniri" elnevezéssel, Csávolyon május 20-án (30 taggal), Bajaszentistvánon szeptember 1-én 20 taggal. 1948-ban újabb úttörő csapa­tok alakultak a délszláv iskolákban. Felsőszentivánon május 10-én „Szent­istváni pionírok" néven 34 fővel, Bácsbokodon április 26-án 16 fővel szerve­99 Függelék a 150.000/1947. V. K. M. sz. rendelethez. A nemzetiségi tanítási nyelvű népiskola vagy általános iskola feladata (= Köznevelés 1947. III. évf. 21. szám nov. 1.) 100 Az 1947. aug. 31-i parlamenti választásokon a magyarországi horvátok, szerbek és szlovénok képviselői a Magyar Kommunista Párt listáján indultak. Közülük, az akkor még Front főtitkárát Rob Antunt a magyar parla­ment első délszláv képviselőjévé választották. LÁSZTITY, 1979.

Next

/
Oldalképek
Tartalom