Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

ünnepség felvonulással ért véget. Délben több mint 200 terítékes társasebécl volt a Braun-vendéglő tágas termében." Az 1940-ben hozott törvény eredményeképpen az 1942—1943-as tanévben hagyták el az iskolát első alkalommal nyolc osztályt végzett tanulók. A kellő számú nevelő jól végezte munkáját: az iskolába járás mértéke javult. Az 1941—42-es tanévben a már nyolcosztályos római katolikus elemi iskolai oktatást megzavarták a nemzetiségi ellentétek, majd a második világháború kitörése megváltoztatta az iskola oktatási nyelvét is, amelyben a volksbundistáknak volt szerepük. így anyanyelv szerint szétválasztották a tanulókat a német, magyar—német és magyar—bunyevác tagozatra. Amíg az iskolaszék 1938-as már említett döntése alapján eddig az anyanyelvet tantárgyként oktatták, a mostani intézkedés az anyanyelvi oktatásra való visszatérést jelentette. Önálló német nyelvű óvodát is nyitottak a Volksbund székházában. Ez a helyzet a község felszabadulásával változhatott meg. A felszabadulás utáni iskolaügy Csávolyon Hazánk felszabadulásával az 1919-es örökségünket felhasználva, létrejött az általános iskola, a történelmileg új iskolatípus, amely falun és városon munkás-, paraszt- és értelmiségi családok gyermekeinek közös művelődési forrása. így Csávolyon is. Szülőfalumban, miután 1944. október 19-én a II. Ukrán Front csapatai felszabadították, nagy átalakulások folyamata kezdődött el. Megváltozott a falu nemzetiségi összetétele is a németek 1947-ben történt kitelepítésével és a csehszlovákiai magyarok betelepítésével. A bonyolult demográfiai mozgáshullámok elültével a község különböző nemzetiségi lakosai végül is szót értve egységesen láttak hozzá szűkebb pátriájuk fejlesztéséhez, a múlt örökségének a megszüntetéséhez. Örökségünk az oktatás terén sem volt irigylésre méltó. A népiskola korszerűtlennek, az 1937-ben épített egyházi iskola már kicsinek és kevésnek bizonyult a maga öt tantermével, nem volt szertár, sem nevelői szoba. A tanulók száma az általános iskola nyolc osztályának kötelező bevezetésével növekedett. 1945. augusztus 30-án a tanév eleji beíratás szerint a tanulók száma: 183 magyar, 135 német és 35 bunyevác. így a felszabadulás után a főépület mellett egy magánházban kialakított szükségtanteremmel két műszakos, váltakozó rendszerű oktatás indult. Az ideiglenes kormány 1945 nyarán vezette be a tankötelezettséget, s azt 6—14 éves korig ingyenesen minden gyerekre kiterjesztette. Azóta mint idegen nyelvet az orosz nyelvet oktatják, a horvát-szerb és német nyelv pedig fakultatív. A belterületen nyolc tanulócsoport kezdte meg munkáját nyolc évfolyammal és 353 tanulóval. Egy 1—8. osztályos összevont délszláv tagozat indult egy