Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948
A főispán — az alispán észrevételére alapozva — ha lehet még inkább eltorzítva jelentette tovább a belügyminiszternek, hogy a „vármegyében egyetlen olyan község sincs, ahol a szláv lakosság létszáma a 20%-ot elérné, vagy csak messziről is megközelítené". 36 Ezzel elintézettnek vette a kétnyelvű feliratozás kérdését, legfeljebb még annyit tett hozzá, hogy ,,a délszlávok közül mindenki kiválóan beszél magyarul. Azokban a községekben pedig, ahol jelentéktelen kisebbségben ugyan, de észrevehetően laknak délszláv anyanyelvűek, ott mindenütt olyan községi jegyző van, aki jól beszéli a délszláv nyelvet". 37 A magyar—jugoszláv vegyesbizottság jugoszláv tagjai kifogásolták a községi jegyzők bürokratikus intézkedéseit. Az a nézet merült fel, hogy a nemzetiségi hovatartozás nem megfelelő bevallása a kitelepítésről terjesztett rémhírek következménye volt. A kitelepítéstől nem minden ok nélkül és nemcsak a rémhírek miatt tartottak a délszlávok, ugyanis 1945-ben DélBácskából jugoszláviai magyarokat telepítettek át szervezett keretek között Magyarországra, ekkor folyt a magyarországi német lakosság Németországba történő áttelepítése 38 , és 1946. február 27-én írták alá Budapesten a magyar—csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. A kormány ekkor rendelte el a délszláv nemzetiségű magyar állampolgárok összeírását. 39 A hazai bunyevácok attól féltek, hogy az összeírást hasonló intézkedés követi a magyar kormány részéről, mint 1945-ben Jugoszlávia részéről történt. A belügyminiszter a helyzet megoldására javasolta, hogy „mindazok a községi (kör) jegyzők és egyéb községi alkalmazottak, akik 1941—1944-ig jugoszláv területen teljesítettek szolgálatot, a szlávok lakta községekből, más községekben nyerjenek elhelyezést". 40 Egészen augusztusig húzódott az ügy. Augusztusban a főispán lezártnak tekintette az ügyet azzal a jelentéssel, hogy egyedül Bácsalmás községből kellett áthelyezni a fenti indokkal a jegyzőt, mert a tisztviselők egy része már a létszámcsökkentés során kénytelen volt megválni hivatalától. 41 A Magyarországi Délszlávok Antifasiszta Frontja 1946. május 19—20-án Baján tartotta I. Kongresszusát. Ez a kongresszus választotta meg a Front központi végrehajtó bizottságát, melynek tagjai lettek a bajai háromszög 36 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 184/1946. 37 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 184/1946. 38 A 12.330/1945. M. Б. sz. rendelet a magyarországi német lakosságnak Németországba történő áttelepítéséről 1945. december 29-én jelent meg. A német nemzetiségű lakosság első csoportjai 1946. január elején indították el Budaőrsről Németország nyugati részébe. 1946. augusztus l-ig — a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által megjelölt időpontig — a magyarországi németek kitelepítését nem lehetett megoldani. 1946. szeptember 1-én külön megállapodásban rögzítették a kitelepítések folytatását 1946. decemberig. 39 A nemzeti kormány 2.280/1946. M. E. sz. rendelete a délszláv nemzetiségű magyar állampolgárok kulturális és egyéb nemzetiségi jogainak hatékonyabb biztosítása érdekében végrehajtandó nemzetiségi összeírás tárgyában. 40 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 324/1946. 41 BKmL; Bács-Bodrog vármegye főispánja 324/1946.
