Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban

és Kiskőrösön megkezdte működését a diákotthon. A keceli diákotthon, beindulásával megoldódott Imreheg}^-Bánegyháza, Imrehegy-TüskÖs, Imrehegy-Központi, Kecel-Polgárdi, Kecel-Űjtüskös, Kecel-Vádé tanyai iskolák körzetesítése. A kiskőrösi diákotthon beindulásával Császártöltés-Csala II., Akasztó-Döbrögec. Kiskőrös-Alsócebe, Felsőcebe, Kiskőrös-Feketehalom osztatlan iskolái kerültek körzetesítésre. Az előkészítő munka során valamennyi iskolában szülői értekezletet tartottunk, ahol vázoltuk a szülők előtt a szakrendszerű oktatás előnyét. A szülőktől írásbeli nyilatkozatot kértünk, hogy milyen módon kívánják megoldani gyermekük iskolába járatását. Néhányan a bejárást választották, sokan a községben lakó rokonoknál, ismerősöknél helyezték el gyermeküket. Akik nem találtak módot az elhelyezésre, azok a diákotthoni elhelyezést kérték. Teljesítettük is a kérést. A beinduló két diákotthon vonzási körzetébe tartozó iskolák felső tagozatában közel 150 tanulót érintett ez. Ennek következtében már csak 280 tanyai felső tagozatos tanuló körzetesítését kellett megoldani a következő években. Járásunkban a következő nagy lépést a soltvadkerti diákotthon létesítése jelentette 1971. IX. hónapjában. A harmadik diákotthon beindulásával megoldódott Bócsa-Zöldhalom, Tázlár- Szanksarok, Soltvadkert-Szarvaskút, Soltvadkert-Kővágó, Soltvadkert-Csábor iskolák körzetesítése. Ekkor már csak Bocsa külterületén volt osztatlan felső tagozat, 40 tanulóval. 1975-ben Bócsán is átadásra került az 52 férőhelyes diákotthon. Ezzel a kiskőrösi járásban végleg megoldottuk a körzetesítést, a tanulók szakrendszerű oktatásban való részvételét. Eddigi tapasztalatok és a jövő feladatai A végrehajtott körzetesítések tapasztalatai megmutatták, hogy a körzetesítés ténye önmagában még nem biztosítja a tanyai tanulók továbbtanulásához az egyenlő feltételeket. A kisiskolából nagyon hiányos felkészültséggel kerültek a tanulók a felsőtagozatba. Szintrehozásuk igen nagy energiát és viszonylag hosszú időt vesz irénybe. Természetesen a jobb körülmények között lévő és jobb nevelővel működő alsó tagozatból érkező tanulók hamarabb fel tudnak zárkózni. Különösen, ha még az egyéni képességeik is jobbak. A feladatunk viszont az. hogy a tanyai kisiskolákból a körzeti iskolákba bekerült tanulók viszonylag gyorsan hozzák be azokat, amelyek eddigi ta-