Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban

határozat végrehajtására — intézkedési tervet készítettek, amelyet egy nagy vizsgálat előzött meg a tények és a lehetőségek tükrében. Járásunk lakossága az 1970-es népszámlálás adatai szerint 60 903 volt. (Ebben benne van az akkor még a járáshoz tartozó Kiskőrös lakossága is. Kiskőrös lakóinak a száma nélkül 45 449 lett volna a járás lakóinak a szá­ma.) 1970-ben a 60 903 lakó közül 18 ezer 853 személy lakott tanyán, s ez az összlakosságnak a 31%-át tette ki. Járásunk a 3. helyen áll a megyében ebből a szempontból. A tanyákon élő közel 19 ezer fő közül 1 838 írástudatlan volt, s 14 443 ember csupán általános iskolát végzett. Nem sokan dicseked­hetnek azzal, hogy éresttégi, egyetemi v. főiskolai végzettséggel rendelkez­nek. Azt hiszem, ez is bizonyítja, hogy kötelességünk a tanyákon élő embe­rek sorsával, fejlődésével törődnünk. A fejlődés alatt természetesen nem­csak kizárólag anyagiakra gondolok, hanem mindenekelőtt tudati, szelle­mi értéknövelésre, szociális körülmények javítására. Járásunk a gondok megoldásakor sajátos helyzetben van. Az 1980-as népszámlálás adata azt mutatja, hogy a járás lakóinak száma 41 355, tehát kevesebb, mint 1970-ben. Ugyan nincs az 1980-as statisztikában külön adat a tanyai lakosok számára járásra vonatkozóan, de az biztos, hogy ez is csökkent. Ezt alátámasztja az a példa is, amelyet a járás legnagyobb köz­ségéből hozok. Kecel nagyközség tanyán lakóinak száma 1970-ben 2 250 volt. Ez a szám 1980-ra 1 092-re csökkent. A fejlett szocialista nagyüzemnek akadályt jelentenek a szórványosan el­helyezett tanyák, mert nehezítik a korszerű agrotechnika alkalmazását. Viszont — és ez jelenti a speciális helyzetet — a szakszövetkezeti forma szer­vesen kapcsolódik többek között a tanyai gazdálkodáshoz, ezért a szakszö­vetkezeti területeken a tanyák megszűnése lassúbb folyamat. Bár egyes ta­nyás területeken gyorsabb ütemű volt az elnéptelenedés, s ennek kapcsán szűnt meg sok tanyai iskola. így pl. az elnéptelenedés miatt szűntek meg a következő tanyai iskolák: Eülöpszállás-Telekpuszta, Fülöpszállás-Székek­puszta, Imrehegy-Botos, Kaskantyú-Hemzősor, Bócsa-Gáspársor, Solt­vadkert-Alsócsábor, Páhi-Göböljárás, Tabdi-Alsótabdi. Tévedés volna azt hinni, hogy a járás tanyáiban kizárólag mezőgazdasági főfoglalkozású emberek, családok élnek. Több tanyában laknak munkások és alkalmazottak, de jelen vannak az úgynevezett vegyes foglalkozásúak is, népiesen szólva a kétlakiak. A járás lakosságából 1970-ben az aktív keresők­nek körülbelül 10%-a élt tanyán. Ugyancsak az 1970-es adat alapján a járás tanyáinak 11%-ában villany ­nyal világítanak, s eszerint televíziót néznek, háztartási gépeket használnak. Palackos gázzal főz 2 563 család. Nem volna jó, ha e néhány, az összkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom