Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

ilyen fellépések egy-két esettől eltekintve — hasonló eset fordult elő Garán és Csávolyon — nem voltak általánosak. A jugoszláviai helyzetre a vármegye községeinek délszláv lakossága általában nyugodtan reagált, s a főispán jelentése szerint ,,a magyar kommunista álláspont helyessége mellett foglalt állást", kivéve Hercegszántón.

49 Nem kis szerepe lehetett ebben az egyesült munkáspárt — a Magyar Dolgozók Pártja — programnyilatkozatában megfogalmazott nemzetiségi-politikai elveknek, amelyek hangsúlyozták: „Az országban élő nemzetiségek (délszlávok, románok, szlovákok stb.) számára a párt —a teljes állampolgári egyenjogúság biztosítása mellett —haladó nemzeti kultúrájuk szabad fejlesztéséért, a szomszéd országokban élő anyanemzeteikkel való kultúrcsere és érintkezés szabadságáért száll síkra."

50 Ugyancsak szerepe lehetett annak, hogy 1948 elején alakultak meg a Magyar-jugoszláv Társaság helyi csoportjai. Bár a párt 1948-ban helyesen adott választ a nemzetiségi kérdés megoldására, a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája 1948 után néhány évig ellentmondásos volt, legalábbis a délszláv nemzetiségekkel kapcsolatban. Egyrészt a Tájékoztató Iroda 1948. évi Jugoszláviával, illetve a Jugoszláv Kommunista Párttal kapcsolatos határozatai után szinte az egész délszláv lakossággal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak. Ugyanakkor viszont az 1949. évi alkotmányban az internacionalizmus szellemében garantálták a kisebbségi jogokat és azok védelmét : „(1) A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogokat élveznek. (2) A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. (3) A magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét."

51 II. A megye délszláv nemzetiségeinek alsó fokú oktatása A Vörös Hadsereg 1944. október végén, november elején szétzúzta a fasiszta erőket a megye területén. Baján és egyes községekben így már októ48 BKmL. Bács-Bodrog vm. főispánja 22/1948. 49 BKmL. Bács-Bodrog vm. főispánja 573/1948. „Hercegszántón a Kommunista Pártot majdnem teljes egészében az Antifasiszták alkották, vagyis a szlávok. Most a helyzet változásával a szlávság legnagyobb része az Antifasisztákkal, de elsősorban a Kommunista Párttal szakított és valóban alig maradt a Kommunista Pártnak tagja Hercegszántón . .." BKmL. Bács-Bodrog vm. főispánja 420/1948. 50 KŐVÁGÓ, 1968.