Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

igazoló bizottságnak, felsorolva a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokat. Márciusban már a katymári szervezet (ANTIFASISTICKI FRONT SLOVENA U MADJARSKOJ — KACMAR) intézett határozott hangú le­velet a községi elöljárósághoz, melyben hivatkozva a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja 1947. február 12-én megtartott „kerületi konferenciá"­jának határozatára —mint a demokratikus szláv nemzetiség hivatalos kép­viselő szerve —, követelte részvételi jogát a községi képviselő testületben, a nemzeti bizottságban, a termelő bizottságban stb., községi ügyek vezetésé­ben egyenlő szavazati, állásfoglalási és bírálati joggal a többi pártok mel­lett. 45 A községi elöljáróság nem érezte hivatottnak magát a kérdés eldönté­sére, ezért továbbította azt a főispánnak, aki viszont a belügyminiszternél olyan rendelet hozatalát sürgette, amire hivatkozva a kérdést elintézhetné. Az addig megjelent kormányrendeletek ugyanis a délszlávok ügyében — ebben a kérdésben —nem tartalmaztak utasításokat. 46 A főispán később azt az utasítást adta a főjegyzőnek, hogy ebben a kérdésben egyedül a kormány rendelete az irányadó, miután a szervezet nem tartozott a Függetlenségi Frontba tömörült pártok közé, nem vehettek részt sem a községi képviselő­testületben, sem a nemzeti bizottságban. 47 Az 1948-as esztendőben azok a törekvések, amelyek a délszláv szervezetek különböző bizottságokban és testületekben való képviselet megszerzésére irányultak — csökkentek. Helyette (vagy mellette) olyan fellépések kerül­tek előtérbe, amelyek egy-egy községi képviselő testületi, vagy elöljárósági személy ellen irányultak, amiért nem megfelelően képviselte a délszlávok érdekét, vagy éppen nem beszélte a szerb-horvát nyelvet. 1948. januárjában például Hercegszántón a Kommunista Párt, a Szociál­demokrata Párt és a délszlávok szervezetének képviselői együttes ülésük ha­tározata értelmében azzal fordultak a főispánhoz, hogy váltsa le a vezető­jegyzőt, a bírót és a bírót támogató elöljárósági tagokat azzal az indokkal, hogy a vezetőjegyző nem bírja a kisebbségi szláv nyelvet, holott a község lakosainak 50%-át a délszlávok alkotják, s így hivatalának nem tud eleget tenni. A bíró ellen politikai megbízhatatlansága miatt volt kifogásuk. 43 Tilta­kozásuk eredményeként a vezetőjegyzőt áthelyezték, a bírót felfüggesztet­ték állásából, a többi elöljárósági tagot pedig pénzbüntetésre ítélték. Az 45 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 211/1947. 46 A belügyminiszter válasza vagy nem érkezett meg, vagy nem is válaszolt, mindenesetre az iratok között nem szerepel. 47 BKmL. Bács-Bodrog vármegye főispánja 211/1947. 1947. október 5-én és 6-án tartották meg Bácsalmáson a II. Országos Kongresszust. Ekkor változtatták meg a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontjának elnevezését a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsé­gére. A konferencián a politikai nevelő munka és a közművelődés problémái voltak napirenden.

Next

/
Oldalképek
Tartalom