Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

társadalmi és közigazgatási viszonyainak felvázolásával, a miniszteriális szervek intézkedéseivel, ezek megvalósításának bemutatásával kívánunk alapot adni a nemzetiségi oktatás felszabadulást követő történetének meg­ismeréséhez. I. A megye délszláv nemzetiségének politikai-kulturális viszonyai A fasiszta haderő fokozatos visszaszorítása, szétzúzása Bács-Bodrog vár­megye területén 1944. november elején fejeződött be. A vármegye helyzete a felszabaduláskor kilátástalan képet mutatott. A közigazgatási apparátus teljesen széthullott, a vezető tisztviselők nagy része elmenekült, vagy az akkori kormány rendelete szerint a Dunántúlon kijelölt fel vevőterületre vonult vissza. A városokban, községekben maradt demokratikus érzelmű emberek azonban szinte a felszabadulás pillanatában hozzáláttak az élet megszervezéséhez. Legkorábban Baján indult meg az önkormányzati szervek kiépítése, ahol október 20-a — a város felszabadulása — után dr. Takáts Endre városvezető és 20 társa „városi tanács"-ot alakított. A községekben, ha lassabban is, demokratikus csoportok kezdtek a szervezési munkálatok­hoz. Ezek a csoportok 1944 októberében, novemberében még nem nevezték magukat nemzeti bizottságoknak (1945 elején találkozunk ezzel az elneve­zéssel az iratokban), elképzelésük azonban világos volt: a fasizmus marad­ványainak felszámolása, a demokratikus átalakuláshoz a feltételek meg­teremtése. A megyei központi igazgatás megszervezéséig a bajai városi tanács volt a községek felsőbb szerve. 10 Ez a városi tanács szerveződött át 1945. január 27-én Nemzeti Bizottsággá és még hosszú ideig jelentős szerepet játszott a megyei közigazgatási szervek kialakításában, ellenőrzésében. Fokozatosan jöttek létre a nemzeti bizottságok —az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására — a megye községeiben is. Lassabban ment ezeknek a bizottságoknak a felállítása azokban a községekben, amelyek szerb partizá­nok megszállása alatt voltak. ,,1944. novemberétől 1945. márciusáig jugo­szláv partizánok szállták meg a bajai háromszöget." 11 Tevékenységük nem volt mindig pozitív, akadályozták a magyar közigazgatás helyreállítását, be­folyásuk alá vonták a magyarországi nemzetiségeket is. Délszláv közigazga­tást szerveztek többek között Garán, Csávolyon és Hercegszántón. 1945. március 19-ig Hercegszántón „jugoszláv nemzeti felszabadító bizottság" (Odbor) néven alakult egy helyi szerv, amely az állami végrehajtó hatalom 10 Baja fch városi tanácsa 3. sz. jegyzőkönyv Baja 1944. nov. 15. In: BÁLINTNÉ—SZABÓ 95. o. 11 MÁNDICS, 1909. 58. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom