Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

november 1-től tanított Csávolyon. 0 már az 1941. február 1-én kiadott 700/1941. ME számú rendelet szerint is taníthatott, vagyis az addig magya­rul oktatott tárgyakat anyanyelven oktatta. Hercegszántói sokac anyanyel­vű pedagógusként minden tőle telhetőt megtett anyanyelvünk ápolása érde­kében. 1941 nyarán azonban Csávolyról —ki tudja miért —áthelyezést ka­pott Csíkszeredára, majd onnan még abban a tanévben Csáktornyára. Az oktatás, áthelyezésével Csávolyon megint csak névlegessé vált, mivel már nem volt pályázó. Tovább gyengítette a reményeket az 194l-es nemzetiségi iskolareform, amelynek hasznát a német iskolaügy látta. A felszabadulás után megszülető új társadalmunk politikai, társadalmi, kulturális téren egyaránt a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság talajára helyezkedett. A kormány 10 030 ME rendeletével már a szülőkre bízta a döntést. A 2280/1946. ME sz. rendelet az általa felsorolt helyeken a délszlá­vok összeírását rendelte el a kulturális és egyéb nemzetiségi jogaiknak haté­konyabb biztosítása érdekében. Ez Csávolyon is megtörtént, ahogy a község krónikájában is olvasható: ,,A fejlődés különbözősége következtében a bunyevácok a felszabadulás után igen aktívan kapcsolódtak be a mai rend­szer építésébe. Jóformán ágyúdörgés közben alakult meg tömörítésükre az Antifasiszta Front. Székházuk a jelenlegi diákotthon volt, ahol a délszláv iskola is helyet kapott. Az Antifasiszta Front helyi szervezete vezetőségé­nek tagjai Vidákovity István, Páncsity Menyhért, Vidovity Máté, Milassin Béla, Gáspárovics Mihály — később Ikotity Mihály is — foglalkoztak az iskolaszervezéssel. így az új tanév megkezdése után az érvényben levő rende­letek szellemében megtörtént az önálló délszláv tanítási nyelvű állami nép­iskolába való beíratás. így a délszláv gyerekek már állami iskolába jártak, ahol a hitoktatás fakultatív, amíg a magyar iskola még katolikus maradt. A nevelők az állami esküt 1946. március 29-én tették le. ,,Az 1946. évi november hó 28-i beiratkozáskor 31 tanuló iratkozott be a csávolyi állami délszláv tanítási nyelvű népiskolába. Dr. Szirányi Pál (alá­írás) tanügyi titkár, a beiratást vezető vármegyei tanfelügyelő kiküldött." Ezt olvashatjuk a kezdő önálló év iskolai haladási naplójában. (A kör­bélyegző kétnyelvű : Drzavna narodna skola sa juznoslavenskim nastavnim jezikom Cavolj ; Állami délszláv tanítási nyelvű népiskola Csávoly. Középen a Kossuth-címer.) Az összeírást Romác István felsőszentiváni tanító végezte nagy ügybuzgalommal. Ekkor már januártól kezdve a német származású Flock Istvánné (Bern­hardt Maja) tanítónő tanított, aki Dél-Bácskából került ide, s így a szerb­horvát nyelvet jól ismerte. 1946 nyarán a sportpályán egy tornabemutató

Next

/
Oldalképek
Tartalom