Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

Âpatinban, 1900-ban Omorviczán, 1901-ben Ósóvén, 1902-ben 17 helyen, 1905-ben 31 nemzetiséglakta helységben. Nem rajta múlott a sikertelenség, hanem a pénzügyi fedezet hiányában lassult le e terv. 117 A tanfelügyelő koncepciója az óvodák felállításával, s a magyar nyelv tanításának erőteljes szorgalmazásával a kor nacionalista politikájának fő irányába illeszkedett mindenben. Tartalmában kifejezetten nemzetiség­ellenes, mivel még azokkal a német és egy-két bunyevác szülői, iskolaszéki, képviselőtestületi törekvésekkel is szembeállíthatók, amelyek a magyar nyelv erőteljes tanítását a kétnyelvűség, tehát egzisztenciális célokból támo­gatták, szorgalmazták, anélkül természetesen, hogy népi habitusokról lemondtak volna. Utószó Dolgozatom célja az anyanyelv erejének, népet és nemzetet megtartó tulajdonságainak történeti vizsgálata volt. Az anyanyelv mindig is a népi közösségeket formáló tén3 7 ező volt. A Kárpát-medencében élő népek törté­nelmében e népiséget megtartó erő sokszor került veszélybe. Sokszor gördí­tenek elé nehézségeket a különböző politikai rendszerek, miközben a saját nyelvük egyeduralmát kísérelték megvalósítani. Mint sok történelmi tanul­mány bizonyítja, ez sohasem vezetett olyan sikerhez, mint amelyet az el­nemzetlenítés célul tűzött ki. A dualizmus kori népiskolákban az anyanyelv­tanítás körül éleződött ki a nacionalizmusok küzdelme. A magyar nacio­nalista törekvésektől támogatott iskolapolitika, a nyelvmagyarosítást mint fő célt állította szembe a kiegyezést követően megalkotott nemzetiségi törvényekkel, amelyek hosszú időn át bástyának számítottak a különböző nemzetiségek nyelvének védelmében. Az irodalom, bármilyen ideológiai háttérrel is rendelkezett, az 18GR — 1914 közötti időszak népiskolát érintő törvényeinek bemutatásával, annak retrográd vonásait hangoztatva, eléggé egyoldalú képet festett. Nem mé­lyedt el annak vizsgálatában, vajon milyen spontán erő és milyen tudatos ellenállás van a nyelvben, a nemzetiségek anyanyelvi törekvéseiben ? Az egykorú, s a nacionalista törekvéseket bemutató retrospektív magyar irodalomra a szerb, horvát, román vagy szlovák irodalom ugyancsak soviniszta módon reagált. A „védekezés stratégiáját támogatandó", az isko­lai nyelvmagyarosítás arányait, módszereit, a teljesen jogos és szükséges kemény bírálaton túl, egyoldalúan, eltúlozva mutatta be. 117 A4 SK BB F SX 2043/1881., 3168/1899. (Óvodákra vonatkozó javaslatok).

Next

/
Oldalképek
Tartalom