Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

példa magyarországi iskoláknál nem található.

49 Ezért igen csodálni való, hogy ezek az „eredmények" azután az ötvenes évek végén és a hatvanas években váratlanul eltűnnek.

50 1865-ben megalakult a magyarosítás munkáját erősítendő „Bács-Bodrog vármegyei Református Tanító Egyesület". A németség kétnyelvűségéért küzdő tanítók mellé Adorján Frölich német tanító és Máthé László ó-moraviczai tanító is csatlakozott. Részint az ő erőteljes fellépésükre már 1866-ban kimondták az újverbászi tanítógyűlésen a német tannyelvű iskoláikban a magyar nyelv rendszeres tanításának szükségességét.

51 Ugyanebben az időben alapítványt tett Korbai Károly, amely alapján a német református iskolákban,, . . . évente érdembíráló bizottság küldendő ki a német egyházak iskoláiba a magyar nyelvi haladást, s a magyar szellemben ápolt nevelést is megítélendő . . .".

52 A bizottság egy sváb asszimiláns, Alexander Venetianer plébános vezetése alá került. A református németség kétnyelvűségének gyorsításában a századfordulóig a német tanítóik és elsősorban plébánosaik, mint iskolaszéki elnökök álltak az élen. Franki István Bács-Bodrog vármegye tanügyének történetírója, aki maga is végigjárta 1895-ben a református német népiskolákat (Ujsové, Űjverbász, Torzsa, Űjszivácz, Oszivacz, Bulkeszi, Kuczura) azt írta, hogy ,, . . . alkalma volt ezen német egyházak iskoláinak úgy általános, mint különösen magyar szellemű haladásáról meggyőződni . . ."

53 A luteránus németek között a német nyelv ápolása erőteljesen megfigyelhető. A Bach- és a provizórium kori evangélikus német iskolák a magyar nyelv ápolását is szorgalmazták. Különösen Gusztáv Bierbrunner kéri lelkész. Azonban az evangélikus iskolahálózat zömében német anyanyelven tanított a népiskolai törvény életbeléptetésekor. A nyelvi műveltség erősítését szolgálta az itt kialakított ösztöndíj rendszer, amely 1860—1890 között — Eötvös alapítása nyomán — Weimárba, Odenburgba és Svájcba küldte tanítóit. 1890-es években a protestáns németség zöme kétnyelvűvé vált s az iskoláik is német—magyar tannyelvűek.

54 A katolikus elemi iskolák szervezetileg és a tanítás nívóját tekintve is a legjelentősebbek a németség bácskai történetében. A neoabszolutizmus idején már Versecen német és cseh tanárok vezetésével tisztán német tannyelvű képzőt szerveztek, amelyre valamennyi bácskai tanítót kirendelték a nyelv 49 Győr megyei Levéltár. Győri császári — királyi főtanfelügyelőség iratai 1770—1849. Kalocsai egyházmegye kir. tanfelügyelő ir. 109/1848. 50 Uo. 51 Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája II. köt. Zombor Bittermann Sándor és Fia könyv- ез Kőnyomda, 1896, 294—303. p. 52 Uo. 53 Uo. 302. p. 54 Uo. 300. p.