Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

Izraelita elemi iskolák, amelyek magyar nyelven tanítanak Község neve Mely időtől fogva tisztán magyar nyelvű ?* Különös megjegyzések Ada régtől Apatin 1895 korábban németül, héberül Baja régtől fogva korábban németül Bajmok 1900 korábban németül Bácsalmás 1895 korábban németül Bácsfeketehegy 1897 korábban németül Bácsföldvár 1897 korábban németül Bezdán régtől fogva — Csantavór régtől fogva — Cservenka 1890 — Csurog fennállástól — J ánoshalma fennállástól — Kishegyes régtől fogva — Kula régtől fogva — Martonos 1881 — Mélykút 1881 — Mohol 1880 — Magyarkanizsa 1881 — Ómoravicza 1881 — Óbecse ? — Oszivácz 1894 — Őrszállás 1880 — Palánka 1883 — Paripás 1885 — Pinczéd j — Szabadka 1880 Szenttamás 1882 Temerin 1880 1879. rendelet értelmében valamennyi tárgy, de héber is heti 3 órában. Német heti 4 órában engedélyeztetett. Topolya 1886 Héber heti 3. Péterréve 1900 — Újverbász 1885 Előtte csak németül. Újvidék 1880 Előtte csak németül. Zenta 1883 — Zombor 1880 Előtte német és héber. Zsablya 1880