Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez SZITA LÁSZLÓ i. Bevezetés A nemzetiségpolitikai küzdelmekben a népiskola egyáltalán nem számított olyan látványos területnek, mint a hazai sajtó, vagy a szervezett politikai mozgalom, tüntetések, kongresszusok. A nemzetiségi kérdéssel foglalkozó egykorú sajtó és irodalom, akár a kormánypárt, vagy egy-egy időszak ellenzéki párt érdekeit fejezte ki, az iskolára mint a magyarosítás bázisára tekintett. Részint az 1879. XVIII. tc., majd az 1907. évi XXVII. tc. alapján ténylegesen is törekedtek az iskolák magyar nyelvű tanításának teljességére. Szinte valamennyi törvényhatóság, különösen a nemzetiségi népességstruktúrájú megyék és városok, feliratokkal támadták az 1868. évi nemzetiségi törvényeket, a népoktatás teljes magyarosítását követelve. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ebben a törekvésben minden esetben egyetértés lett volna. A korszakban, Bács, Baranya, Tolna, Somogy, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, a Hajdú-Biharból érkezett, s a nyelvi magyarosítást erőteljesen követelő feliratokkal nem foglalkoztak, intézkedés nélkül levéltárba helyezték ezeket a megkereséseket. Az egyszerű tudomásvétel mellett, több esetben olyan határozat is ismeretes, amely nem tartja időszerűnek ezen fellépést. A dualizmus kori iskolaállamosítási törekvéseket több tanulmányban tetA dolgozat jegyzeteiben használt rövidítések: AV SK BB F SN = Arhiv Vojvodine Sremski karlovei fondova Skolsky Nadzornik (Vajdasági Levéltár Karlóca Bács-Bodrog vármegye tanfelügyelőségi iratok) Bin. L. = Baranya megyei Levéltár MOL — Magyar Országos Levéltár