Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

folyamatát közvetlenül tükröző iratok —mindenekelőtt a tanonciskola irattára és a tanfelügyelői iratanyag —- nem állt a rendelkezésemre. A tanonciskola irattára megsemmisült, a tanfelügyelőség anyaga 1918-ig megmaradt ugyan, de minthogy Jugoszláviában van, nem volt elérhető a számomra, így nélkülöznöm kellett azokat a forrásokat, amelyekből közvetlenül megtudható lett volna, hogyan alakult, milyen változásokon ment át az iskolai oktatás, mi valósult meg a központilag előírt tantervekből, hogyan küzdöttek meg mind a tanárok, mind a tanulók a hely- és tanszerhiánnyal, milyen felkészültséggel hagyták el a tanoncok az iskolát stb. Valamennyi fellelhető forrásom közvetve tükrözi mindezeket, ráadásul a megmaradásuk is esetleges. A városi polgármesteri hivatal iratai között pl. a pénzügyi természetű iratok maradtak meg a legjobban: az óradíjak kiutalása, az új állások megszervezésére vonatkozó levélváltások. A másik fontos forrásanyag, a Bajai Ipartestület fondja pedig, érthetően, leginkább a mesterek és a tanoncok közötti viszonyra vonatkozó adatokat tartalmaz. A téma feldolgozásához a legértékesebb dokumentumok a Baja városi Közigazgatási Bizottság iratai közül kerültek elő, de amiatt, hogy a század első évtizedeitől a tevékenysége egyre inkább formálissá vált, a tanfelügyelői jelentések is fokozatosan semmitmondóak lettek. A vázolt nehézségek ellenére a bajai tanoncoktatás fejlődéséről viszonylag teljes kép kerekedett ki. A megtett út hosszú és küzdelmes, a tanoncok vasárnaponkénti 2—3 órás foglalkozásaitól a heti 9 vagy több órás, szakirányú oktatásáig tart. A fejlődés vonala természetesen nem speciálisan bajai, hiszen a tanoncoktatást az 1884. évi XVII. tc. kiadásától kezdődően törvények és miniszteri rendeletek szabályozták, mindenkor pontosan megszabva annak kereteit. A fejlődés ezek vonulatában alakult, az állandó anj^agi és elhelyezési gondok miatt mindig elmaradva a jogszabályokban előírt követelményektől, lényegében úgy, mint a Bajához hasonló nagyságú és ipari fejlettségű magyar városokban.