Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

2—23 között változott. Elsősorban a rajz- és szakrajztanítók munkája lett jóval több. Mindkét vizsgált évben három tanító végezte ezt a feladatot, a leadott órák száma viszont a négyszeresére, 15-ről 59-re emelkedett. A mennyiségi növekedés mellett figyelemre méltó az a tény, hogy a tanári kar képesítése alacsonyabb szintűvé vált. A 22 tanárból 15-nek elemi iskolai tanítói oklevele volt, 2 felső ipariskolát végzett, és csak 2-nek volt egyetemi végzettsége, szemben az 1911/12. évi 5-tel. A tanári kar a közben eltelt 14 év alatt szinte teljesen kicserélődött, csupán Vágó Rezső és Pajor Jozefin neve szerepel mindkét kimutatásban. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az iskolának az igazgatón kívül nem volt más főhivatású alkalmazottja. Az 1920-as években valóságos mozgalom indult a főhivatású tanári állások szervezése érdekében. A törvényhatósági bizottság 1926 decemberi ülésén 8 tanonciskolái állás szervezéséről határozott. A döntést alátámasztó legfőbb érv az volt, hogy a 8 főhivatású tanár fizetése nem több, mint az óraadóknak kifizetett óradíjak összege, emellett a rendszeresített állásban lévő alkalmazottak iskolai helyettesítésekre és közigazgatási feladatok elvégzésére is igénybe vehetők, ami jelentős megtakarítást jelentene a városnak.

189 A VKM csak 3 állás szervezéséhez járult hozzá. A többi főhivatású állás rendszeresítését arra az időre halasztotta, amikor a város eleget tesz majd a felsőkereskedelmi iskola felépítésére vonatkozó kötelezettségének, és a tanonciskola visszakapja az épületét.

190 A 3 engedélyezett állást a törvényhatósági bizottság az építő-, fém- és ruházati ipari szakrajz és technológia tanítására szervezte meg. Kimondta, hogy az állásokat lehetőleg felső ipariskolát végzett szakemberekkel kell betölteni, csak ilyen pályázó híján lehet ettől a kikötéstől eltekinteni, amikor is iparostanonc-iskolái szakrajztanfolyamot végzett tanítók is alkalmazhatók. A tanárok heti óraszámát 24 órában határozták meg, amelyből a számtan 6, az ipari könyvvitel és költségvetést an 4, a szakrajz és szerkezettan 10, a technológia pedig 4 órát tett ki.

191 A VKM iparoktatási főigazgatója elfogadta a tervezett órabeosztást, a kívánatos szakképzettséget illetően azonban ellenvéleményét fejezte ki. Elmondta, hogy a felső ipariskolát végzettek megfelelő szaktudással ugyan rendelkeznek, de pedagógiai vénával általában nem, hiszen nem ilyen pályára készültek. A fémipari szakcsoporthoz műegyetemet végzett gépészmérnök, a faipari szakcsoporthoz iparművészeti iskolát végzett belsőépítész, a ruházati szakcsoport élére pedig elemi iskolai tanító felvételét ja189 Tan. ir. 703/1927. — 324/1949. alapsz. 190 Uo. 22 118/1928. — 324/1949. alapsz. 191 Uo.