Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

lényegesen meghaladta a városi lakosság számarányát, oktatásuk pedig annak teherviselési képességét."

162 A századforduló után felmerült egy leány iparostanonc-iskola felállításának szükségessége. A városi törvényhatósági bizottság 1910 májusában úgy határozott, hogy amennyiben a VKM fedezi az iskola első három évi kiadásait, a város 1910. szeptember 1-én megnyitja az iskolát.

163 Az iskola tényleges megszervezésére és a működésbe lépésére 1911-ben került sor,

164 az első ilyen iskolák egyike volt az országban. Egy osztállyal, 83, többségében női szabó tanulóival indult meg a tanítás.

165 Az első világháború éveiben, érthetően, jelentősen csökkent a tanoncok száma, de Baján már jó néhány évvel a háború kitörése előtt jól ismert fogalom volt a tanonchiány. Az okát sokan és sokféleképpen magyarázták, a megoldására is többféle kísérlet született. Mattern János, az ipartestület elöljáróságának a tagja abban látta a tanonchiány okát, hogy „a polgári családok fiúgyermekei nem szeretik az ipari pályát, sem kedvük, sem hajlandóságuk nincs hozzá."

166 Vágó Rezső iparostanonc-iskola igazgató annak tulajdonította a tanonchiányt, hogy az iparosok emberfeletti munkát végeztetnek a tanoncokkal, túlterhelik őket.

167 Mattern János azt javasolta megoldásként, érjék el a környékbeli közigazgatási hatóságoknál, hogy az ipari pályára lépni szándékozókat a Bajai Ipartestülethez irányítsák.

168

191 l-ben a Szabadkai Állami Gyermekmenhellyel kötött megállapodás alapján küldtek jelentkezőket inasnak a bajai iparosokhoz, azzal a kikötéssel, hogy a gyermekek teljes ellátása az alkalmazó iparos kötelessége.

169 Noha alig enyhített a tanonchiányon, mint érdekes kezdeményezést meg kell említeni a Julián-Egyesület tevékenységét. Az egyesület 1914-ben felvette a programjába, hogy elősegíti a Dráván túli magyar anyanyelvű fiúk magyarországi mesterekhez tanoncként való elhelyezését.

170 Az ipartestület 1916 áprilisi ülésén Gebhardt Dezső elnök arról számolt be, hogy a JuliánEgyesület által a bajai iparosokhoz került tanoncok száma tekintélyes és a fiúk minden tekintetben megfeleltek az elvárásoknak.

171 Ezekben az években török tanoncok szerződtetése is szóba került. A magyar és a török kormány között megállapodás jött létre török fiataloknak 162 Tan. ir. 7118/1908.—11 526/1906. alapsz. 163 Közgyűlési jkv. 110/1910. 164 Ipt. ir. 772/1928. 165 Bapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye községei Bp. 1934. 259. 1. 166 Ipt. elóljárósági ülés jkv. 1908. február 6. 167 Uo. 1911. július 3. XVII. pont. 168 Uo. 1908. február 6. 169 Ipt. ir. 8/1911. és 495/1909. 170 Uo. 450/1914. 171 Ipt. elöljárósági ülés jkv. 1910. április 24.