Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

niszter 1848. június 9-én elrendelte a céhszabályzat módosítását. Az új céhszabályzat 4.§-a kimondta: ,,a mesterek tanoncaikat, amennyiben lakhelyeiken vasárnapi és rajziskolák léteznek, ezekbe szorgalmasan járatni tartoznak."

15 A szabadságharc leverése után az osztrák kormány — központosító politikájának megfelelően — az Organisations Entwurfot tette kötelezővé Magyarországon is.

16 Csak az Októberi Diploma kiadása után szorult ki az iskolákból, ideiglenes tantervnek adva helyet.

17 Az abszolutista korszak első, az inasok oktatását célzó kormányrendeletét 1850-ben adták ki. A mesterinasok képzésének biztosítása érdekében Thun Leó közoktatási miniszter előírta, hogy vasár- és ünnepnapokon heti 4 órát kötelesek iskolában tölteni. A 4 órából kettőt rajzolásra, kettőt pedig az általános elméleti tárgyak oktatására kellett fordítani.

18 A vasárnapi oktatás fő célja az volt, hogy folytassa és kiegészítse a népiskolai oktatást. Mivel az iparostanoncok többségének korábban szerzett ismeretei nem voltak kielégítőek, számukra több osztályt létesítettek.

19 1854ben történt intézkedés arról, hogy a magasabb osztályba való átlépés az elért tanulmányi eredménynek megfelelően történjen. A két alsóbb osztályban hittant, olvasást, írást és számtant, a harmadikban számtant, rajzot, fogalmazást és könyvvitelt tanítottak. Amennyiben a felsorolt tantárgyak egyikéből kielégítő eredményt értek el a tanulók, a közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával földrajzot, természetrajzot vagy természettant tanulhattak.

20 A korszak másik figyelemre méltó eseménye az 1859. december 20-án kiadott császári nyíltparancs volt, amely birodalmi méretekben próbálta meg egységesíteni az iparrendtartást. 1860. május 1-én lépett hatályba, 1872-ig volt érvényben. Megszabta a tanonctartatás módjait is.

21 A bajai ipariskola megalakulásának előzményei és működésének keretei Baja a török kiűzése után viszonylag fejlett iparral rendelkezett. 1696-ban, a királyi szabadalomlevél elnyerésekor céhet alakítottak a csizmadiák, céhszabályzatukat I. Lipót erősítette meg.

22 Ezt a céhek sora követte. 1700-ban 15 Víg. i. m. 180. 1. 16 Uo. 182.1. 17 Uo. 183.1. 18 Szterényi i. m. 130.1. 19 Uo. 132.1. 20 Víg. i. m. 184.1. 21 Janik Ferenc: Ipar-Rend. Pest, 1860. 2—4.1. 22 Borovszky i. m. II. k. 436—437.1.