Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

zervatív értelmiségi neveltekben szintén éledtek és hatni kezdtek valami mélyen zajló, halk folyamatok. Huszár Tibor szerint is ,,a piarista és a cisztercita gimnáziumok humanista tanárai e konzervatív közegben a kételkedés, az útkeresés szellemét erősítették."

65 Ez az útkeresés fémjelezte Sík Sándor reformkatolicizmust alakító és pártoló tevékenységét, s ez lehetett viszonthatással egyes piaristákra.

66 De általánosan és elvszerűen a szociális nevelésben is csak a szolidaritásra való nevelés hangoztatása hathatott a piarista pedagógiában. Messzebbre s a végcélra csak a baloldali szocialista szemlélet nézett. Képviselői nyíltan hangoztatták, hogy az ország egyetemes kultúrálod ása csak gyökeres társadalmi átalakulással fog bekövetkezni, hiszen — ,,a szegény néprétegek kultúrkérdése kulturális síkon nem oldható meg. — írta Földes Ferenc a Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon c. művében. — Tehát marad a társadalmi megoldás, melynek olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a szegényparaszt és munkásrétegek társadalmi arányuknak megfelelően részesüljenek kultúrában."

67 05 Huszár Tibor: Értelmiségtörténet — értelmiségszoeiológia. Ld. Értelmiségiek, diplomások, szellemi munkások. 40.1. 00 A reformkatolicizmusról ld. Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon (1890—1950). Bp. 1977. 155—100.1. 67 Földes F., Id. m. 103—104. 1. 23 Bács-Kdekun megye múltjáéból V. 353