Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
az intézkedések a korábbi hibák felszámolására. Ilyen volt az oktatásügyi miniszter 842—17/17/1955. sz. intézkedése is, amely ,,a hibás nézeteket tartalmazó tankönj^vek kijavításá"-t célozta. Főleg a Titót ócsároló, valamint a személyi kultusz túltengéseivel összefüggő részekre vonatkozott a miniszteri utasítás. Amilyen természetes, őszinte és helyes volt a szektásdogmatikus túlzások elleni fellépés, olyan sajnálatosak az ebben az időszakban feltűnő revizionista jelenségek és azoknak az iskolai munkát is zavaró megnyilvánulásai. Sajnálatos az is, hogy éppen ezekben az években nem segíthette a tisztánlátást a pedagógus-továbbképzés sem. A továbbképzésben ténylegesen meglévő hibákat még súlyosbította a minisztérium álláspontjának ingadozása is. 1953-ban még az 1952-ben indult négyéves átképzési terv folytatását tervezte, egy évvel később leállította azzal, hogy ,,a pedagógus-továbbképzés az elmúlt években nem töltötte be feladatát". 72 Az eddig vázolt fejlődési folyamat is érzékelteti, hogy a különböző helyes vagy helytelen törekvések hogyan módosultak tovább a végrehajtás torzításai során. Az egyoldalú értékelést éppen ezért kerülni kell. Minden vitán felül áll viszont, hogy éppen ebben az időszakban kezdődött meg társadalmunk határozott szocialista irányba való fejlődése. Az ifjúság és a felnőttek oktatása terén elért eredményeink mai szemmel is számottevőek. Bács-Kiskun megyében 1948—1955-ig kereken 3500-zal nőtt az óvodai ellátásban részesülők, 123 százalékkal a 8. osztályosok, 136 százalékkal a középiskolások száma. A pedagógusok létszáma 2100-ról 3500-ra emelkedett. Ezek a számok is bizonyítják, hogy a megye együtt halad az országos fejlődéssel. Az attól való eltérést a települési és gazdasági tényezők magyarázzák. Ezek oktatásügyet érintő területeivel később részletesebben foglalkozom. Az 1956-os ellenforradalmi események hatása az oktatásügyre Az ellenforradalmi lázadás az iskolákban viszonylag kismértékben éreztette hatását. Különösen érvényes ez a vidéki, falusi általános iskolákra, de a legtöbb vidéki középiskolára is. A korábbi dokumentumok tanúsága szerint Bács-Kiskun megye iskoláinak zömében is zavar nélkül folytatódott a tanítás. A tantestületek többsége bizalommal és megértéssel fogadta az MDP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1956. októben 24-én közzétett felhívását. 73 A már ugyanezen a napon megjelent megyei újság arról tu72 BAKONYI, 1965. 577. p. 73 Bács-Kiskun megyei Népújság, 1956. okt. 24. 1. p.
