Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története
óta nagy gondot fordít az iskolaelőkészítésre. Ez a feladat áthatotta a nevelő munka egész folyamatát, ezért vezették be a beszédhibás gyermekek részére a logopédiai oktatást, az iskolai ének-zenei előkészítést és a képzőművészeti szakkört is. Ennek a munkának az eredményességét iskolaérettségi vizsgálatokkal ellenőrizték. A zártláncú TV-hálózat kiépítésével, majd a videotár létrehozásával megnövekedett az óvónők feladata is. A hallgatók gyakorlati képzése során a gyakorló óvónők ügyszeretete és lelkesedése a példa a pedagógus pályához. Az intézettel szerves egységet alkot a kollégium ; a hallgatók mintegy 75%-a kollégista. Az oktató és nevelő munka végzése egyaránt a tanárok alapvető feladatát képezi. így a nevelőintézmény-jelleg érvényesítésével szoros kapcsolat alkui ki a tanárok és diákok között. A hallgatók érett fővel, tudatosan vállalják hivatásukat és a mi viszonyaink között általában a legkorszerűbb adottságok mellett készülhetnek fel jelentős társadalmi feladataikra. Helyesen állapítja meg Hermann Alice: ,,A tanító- és óvónőképzés reformja bizonyos tekintetben iskolareformunk első lépéseként könyvelhető el. Elsőnek vonta .le a következtetést, hogy egyes tanulmányok középfokon — éretlen fejjel, közismereti és szaktárgyak összezsúfolásával — eredményesen nem végezhetők el; e következtetést azután tudvalevőleg más iskolafajtákra nézve is levonták. Úttörőnek tekinthető — legalább is elgondolásában — sok más tekintetben is : a nevelésnek domináló, az oktatást átszövő szerepe, a hallgatók nagyobb önállóságának megkövetelése —, mind már a születő iskolareform szellemében fogantak." 58 Az intézet elsősorban nevelő intézmény. A 10—12 hallgatóból álló kollégiumi alapközösségeknek tanácsadó tanárai vannak, de a nevelő munkában minden tanár részt vesz. A képző igazgatója irányítja a kollégiumi életet is; így biztosítható a vezetés egysége. A kollégium munkáját a KISZ, illetve a diákbizottság intézi. A mindennapi élet kisebb, nagyobb gondjait a politikai munka jelentős részét, a kulturált szórakozást, a hallgatók maguk szervezik, illetve oldják meg. A kollégiumban kialakultak az együttélés szabályai; a hallgatók azok betartását megkövetelik egymástól. A kollégiumi ülések, viták sok politikai, erkölcsi kérdést vetnek fel. Az intézeti pártszervezet, az Intézeti Tanács és a KISZ szervezet gyakran foglalkozik a kollégiumi neveléssel. Fontos alapelve az új rendszerű képzésnek: „Véleményünk szerint nincs külön kollégiumi és külön intézeti nevelés: hallgatóinkat tanáraik nevelik. A gyakorlati képzés csoportvezető tanárai egyben az egyes kollégiumi csoportok patronálói, de ezenkívül szinte minden tanár bekapcsolódik az órán kívül folyó nevelő munkába." 59 58 HERMANN, 1965. 414. 59 HERMANN, 1961. 194.
