Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

és a nevelői közösség kialakulásáért, illetve továbbfejlesztéséért."

45 A későbbi években is kereste és alkalmazta a képző azokat a sajátos eljárásokat, módszereket, amelyek az iskolai közösségi élet fejlődését segítették. A nevelőmunka legfőbb színterén, a tanítási órákon a tanárok igyekeztek minden lehetőséget felhasználni az erkölcsi, politikai és világnézeti nevelésre. 1948. őszén tartott módszeres értekezleten erre a feladatra az igazgató így hívja fel a figyelmet: „Tartalmi vonatkozásban minden tanár legmesszebbmenőén értékesítse munkájában a népi demokrácia nevelési ideológiáját, használjon fel minden alkalmat az újjáépített országban folyó szociális szellemű államalkotás érdemeinek megláttatására. Legyenek tekintettel a dolgozók: a munkásság, parasztság és a szellemi dolgozók érdekeire. Meg kell szüntetni a régi állapotot, amikor a műveltség a vagyonos osztály monopóliuma volt."

46 A szakmai munkaközösségek rendszeresen foglalkoztak a tanmenetek kidolgozásával. Ezekben a dokumentumokban minden egyes tanítási óra anyagával kapcsolatban fel kellett tüntetni a nevelési feladatot is. A szakfelügyelők ugyanezt megkövetelték az óravázlatok készítésénél. A tanárok részére nem volt könnyű feladat a dialektikus — materialista világnézetre nevelés, hiszen többségük csak a továbbképzések során ismerkedett meg a marxizmus— leninizmussal. A képzőben éppen ezért több alkalommal nevelési értekezleten foglalkozott a testület a világnézeti nevelőmunka feladataival, módszereivel, eszközeivel. A tantestület több alkalommal megvitatta a szocialista hazafiságra nevelés feladatait. Ez volt a témája az 1950. december 22-i nevelési értekezletnek is. A jegyzőkönyv szerint az előadó rámutatott, hogy az egyes tantárgyakban, így a történelem, alkotmánytan, irodalom, földrajz, természettudományok, ének-zene, rajz tanításában milyen lehetőségek mutatkoznak a szocialista hazafiságra való nevelésre. Ismertette az iskolán kívüli nevelési lehetőségeket is. Kidomborította, hogy a nevelői személyiségnek milyen fontos szerepe van az ifjúság szocialista hazafias nevelésében. — A referátum után a tanárok sorra részletezték, hogy saját tantárgyaik vonatkozásában erre a fontos feladatra milyen lehetőségek mutatkoznak. A képzőben Dr. Gulyás István igazgató útmutatásai szerint a szocialista hazafiasságra nevelésnek fontos eszközei a tanulmányi kirándulások, melyek során a növendékek megismerik hazánk legszebb tájait és a szocialista építés eredményeit.

47 45 BKmL XXVI. 59. 17/1953. 46 BKmLXXVI. 59. 1098/1948. 47 BKmL XXVI. 59. 11/1951.