Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

első világháború után Magyar Ilona szervezte meg. Az intézmény kezdetben egytanítós osztatlan iskolaként működött és egészen a felszabadulásig megmaradt részben osztott iskolának. Mikor az 1950—51. tanévben az általános iskola 1. osztályában az olvasás tanítására bevezették a hangoztató — elemző — összetevő módszert, az 1. osztályban folyó oktató munka megjavítására színvonalas módszertani kézikönyv jelent meg. A kézikönyvet szerkesztő munkaközösség négy tagját — köztük Magyar Ilonát — 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A Kecskeméti Városi Tanács néhány évvel ezelőtt márványtáblát helyezett el a Kaszap utcai épület falára ezzel a felirattal: ,,Magyar Ilona (1889—1968.) Kossuth-díjas pedagógusnak Kecskeméten végzett négy évtizedes nevelői munkájának emlékére." A tanítóképző intézet gyakorló iskolájában 1942-ben kezdte pedagógus pályáját Szentkirályi Márta, aki a háború után — 1950-ben — Kodály Zoltán zenepedagógiai elképzelései szerint megalapította Kecskeméten az ország első ének-zenei általános iskoláját. Dr. Xánási Miklós, aki Kecskemétre kerülése előtt a nagykőrösi és a miskolci tanítóképző intézetben működött, neveléselméleti és didaktikai tanulmányokat, általános iskolai, középiskolai és főiskolai tankönyveket íit. Dr. Bakkay Tiborné rajztanárnak tanulmányai jelentek meg az óvodai esztétikai nevelésről. Rajz és kézimunka tankönyvet írt az óvónőképző intézetek számára. Szemerey Andorné testnevelő tanár az egykori bronzérmes olimpiai tornászcsapat tagja, hosszú éveken át foglalkozott a testnevelés módszertanával. Kálmán Lajos ének- és zenetanár, népdalgyűjtő. Tanulmányai jelentek meg a népzene társadalmi jelentőségéről és iskolai felhasználásáról. Tornyai Jenő pedagógia szakos tanár az ötvenes évek első felében — mint az intézet tanulmányi vezetője — jelentős mértékben hozzájárult az oktató munka eredményességének fokozásához. Dr. Balázs Béla pedagógia szakos tanár, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai tanszékének jelenlegi docense, számos tankönyv és cikk szerzője —- a felszabadulás után több éven át tanított a kecskeméti tanítónőképző intézetben. Pimper Erzsébet, a magyar nyelv és irodalom tanára, a pedagógus hivatástudat kiváló megszemélyesítője, példaképe volt sok tanítójelöltnek. A tanítóképző intézeti növendékek túlterhelése, a maximaiizmus az 1953. évi új tanterv bevezetésével annyira fokozódott, hogy a minisztérium már 1954-ben kénytelen volt tananyagcsökkentést elrendelni. Módosították az