Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

kodó osztály eszmei érdekeit szolgálta a természettudományos műveltség háttérbe szorítása. A kecskeméti tanítónőképzők nevelő testületei mégis mindvégig becsületesen törekedtek arra, hogy művelt, fejlett hivatástudattal rendelkező, szakmailag jól képzett tanítók kerüljenek ki az intézetekből. A Tanácsköztársaság idején folyó nevelő munkáról — elegendő írásos dokumentum hiányában — sajnos, igen keveset tudunk, de bizonyos utalásokból következtethetünk az akkori helyzetre. Elgondolkodtató az alábbi néhány sor, melyet Pásthy Károly, a református tanítónőképző igazgatója az 1919. július hó 5-én kelt 1918—19. tanév zárójelentésében fogalmazott meg: ,,. . . december 3-án az igazgató ismertette és méltatta az október 31-iki és november 16-iki eseményeket, a királyság megszűnését és a köztársasági kormányforma életbe léptetését. Egyúttal rámutatott azokra a fokozottabb kívánalmakra és a nép iránti még szélesebb körű kötelességekre, melyeket a köztársaság a néptanítókkal szemben méltán támaszt. Április 8-án ismertette az igazgató a szocializmus és kommunizmus történetét, fontosabb elveit és tanításait, kiválóbb íróinak alaptételeit."

23 A katolikus képző 1918—19. évi értesítőjében a többi között ezt is olvashatjuk: „Egyeseknek az új irányzat felé hajló nyilatkozatait okos türelemmel viselte a többi, és elmérgesedő pártoskodás nem fejlődött".

24 Tehát mégis akadt néhány tanuló, aki „hajlott az új irányzat felé". A tanítóképző első osztályába polgárit vagy a középiskola négy osztályát végzett tanulók léphettek. A két kecskeméti intézetbe főleg kisparasztok, kisiparosok, kistisztviselők, vasutasok, postások gyermekei jártak. Nem véletlenül nevezték a két háború közötti évek tanítóképzőjét gények egyetemének". A nanulók felvételi és mellékes (szertár- és könyvtárfejlesztés, kirándulási alap) díjat, valamint jelentős összegű tandíjat fizettek. 1920-ban az angolkisasszonyok intézetében egy tanuló után a felvételi és mellékes díj 52 korona, a tandíj a kecskeméti róm. katolikus vallású tanulóknak 400 korona, vidéki vagy más vallásúaknak 500 korona. Mindez nem csekély terhet rótt a szülőkre, mert — mint egy régi növendék elmondta — a képzőbe a szegényebb katolikus családok tehetséges gyermekei jártak, a gazdagabbak lányaikat az angolkisasszonyok gimnáziumába íratták, ahol a képzettebb tanárok magasabb színvonalon oktattak. A szervezetileg azonos intézménybe járó gimnazisták és képzősök között — a társadalmi korlátok miatt — alig volt kapcsolat.

25 A kecskeméti képzők pedagógiai jellegét a két háború közötti időben főleg a Comenius—Pestalozzi—Diesterweg—Dittes—vonal határozta meg 23 BKmL VIII. 83. Tanítónőképzős iratok 82/1919. sz. 24 Kecskeméti rk. tanítónőképző értesítője 1918—19. 3. 25 Kecskeméti rk. tanítónőképző értesítője 1919—20.10.