Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

nyába hatott. Előnyére korszerűsödött a gimnáziumi és a mezőgazdasági technikumi oktatás. Kevésbé állíthatjuk ugyanezt az elaprózott, túl sok szakmát oktatni akaró ipari technikumokról. Nem sikerült összhangba hozni a népgazdasági igényekkel — a technikumi keretek között — a képzési időt és a szakmai profilt. A túl sűrű átszervezés és változás, a „vonalvezetés" vándorlása nem tette lehetővé a megalapozottabb döntéseket. Jellemző példa erre a szakoktatást szabályozó, évenként megjelenő új törvényerejű rendelet. Az általános és középiskolai képzés tartalmi, szervezeti korszerűsítése közben a legjelentősebb társadalmi előrelépés a beiskolázás méreteiben és szociális összetételében realizálódott. Mind az általános iskolai, mind a középiskolai tanulók száma tovább nőtt 1950—1955 között. Bács-Kiskun megye nevelésügyének 1950—56 közötti fejlődése is nagy lendülettel kezdődött. A tanulólétszám általános emelkedésén belül egyre nőtt a 8. osztályba járók, illetve az azt befejezők száma. Míg 1950-ben mindössze 4 841-en végezték el a 8. osztályt, addig 1956-ban már 5 880-an. Hasonló fejlődést jelez a középiskolások öt év alatti 136 százalékos létszámnövekedése. -Nagy szerepet játszott ebben az általános iskolai tanulók tankötelezettségét szabályozó 1951. évi 15. sz. törvényerejű rendelet. A kiindulási pont még elég rossz képet ad. Egy 1949-ben készült felmérés tanúsága szerint az országban a leggyengébb a jánoshalmi járás. Itt csak minden tizenegyedik tanuló jut el az első osztálytól a nyolcadikig.

59 Egy évvel később, 1950-ben sem olvashatunk még jobbat a megyéről. Egy — a lemorzsolódással foglalkozó — cikk bemutatja, hogy egy év alatt a tanulók 8—9 százaléka morzsolódott le országosan. Ugyanakkor Dél-Pest és BácsBodrog megyékben 12,9 illetve 12,6 százalékos a lemorzsolódás. A 8. osztályba eljutok, illetve az azt sikeresen elvégzők aránya ekkor 33 százalék körül volt.

60 Az adatok ismeretében a megyei tanács elnöke és a megyei testületek rendszeresen foglalkoznak a lemorzsolódással. Megfigyelhető hogy kezdetben kizárólag az adminisztratív eszközök dominálnak.

61 Később már a pedagógiai, társadalmi mozgalmak segítsége is számottevő. Ilyennek tekinthetjük elsősorban a tanácsok oktatási állandó bizottságainak munkáját.

62 Bár a későbbi eredmények már lényegesen jobbak, a probléma még évek múltán is igen nagy. A megyében még a hatvanas évek elején is csak 76 59 Köznevelés, 1949. 0. 130—137. p. 00 Uo.: 1950. 3. 49—50. p. 61 BKmL: A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Oktatási és Népművelési Osztályának iratai. 104—7/1/1952: A megyei tanács vb elnökének levele a lemorzsolódással kapcsolatos tanácsi feladatokról. 62 Uo. : A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Oktatási és Népművelési Osztályának iratai. 104—2—9/1952.: Kecskemét városi Oktatási Bizottság jegyzőkönyve.