Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - BÁRTH JÁNOS—BÁRTHNÉ BERHIDAI ÁGNES Fejezetek a kalocsai tanítóképző történetéből

lyével mehettek ki, havonta maximum négyszer. Minden növendéknek volt egy vásárlási könyve. Ha valamire szüksége volt, beleírta, és az igazgatóság megvásárolta. A számlát havonta lezárták. A vásárlási rendszerrel kiküszöbölték a vásárlás címén történő kóborlásokat, másrészt így ellenőrizhették a növendékek gazdálkodását, és költekezési hajlamukat csírájában elfojthatták. A szülőkön és a hozzátartozókon kívül a diákok mással nem levelezhettek. Vendéget nem fogadhattak. Az intézet napirendje így alakult : Ősszel és tavasszal ébresztő 5-kor. Fél 6-kor rövid reggeli ima, utána egy órán át a leckék átismétlése, majd reggelizés, ezután szentmise. Itt a kántorjelölt növendékek vezették az ifjúsági éneklést. Délelőtt iskolában voltak. 1 órakor ebédeltek, majd szabadidő következett, esetleg a gyakorlati tárgyak, mint a sport és a zene. 4 órakor uzsonnaosztás volt. 5 órától 7-ig, majd 3/4 8—3/4 9-ig, három órán át tartott az otthoni tanulás. Közben 7 órakor vacsoráztak a növendékek. Rövid esti ima után 3/4 9-kor volt takarodó. Téli időszakban fél órával később keltek fel. Vasárnap reggel 6-kor volt ébresztő. Ilyenkor 1/4 8-kor reggeliztek, és 8-ra if júsági misére mentek a székesegyházba. 10 és 12 óra között csendes foglalkozás volt. (rajz, kottázás, olvasás, kézimunka) A vasárnapi ebédre déli 12-kor került sor. Ebéd után rövid közös sétát tettek a növendékek, majd 3/4 3-kor litániára mentek. Utána 1 óra csendes foglalkozás következett. 4 órától pedig úgy ment a napirend, mint hétköznapokon, tehát szilenciumok következtek. A diák legfontosabb feladata az intézetben a tanulás — hangoztatták többször a nevelők. A Tanítókháza azonban arra is jó lehetőséget adott, hogy a szabadidőt egészségesen és hasznosan töltsék el a diákok. Ezt a célt szolgálta a nagy sportpálya, az épület körüli park, az intézet kétezer kötetes házikönyvtára, az olvasóterem, ahol 40 féle napilap és folyóirat állt a diákok rendelkezésére. Mód nyílt otthoni zenegyakorlásra is. Az intézeti diákélet fontos tényezője volt a 854. sz. Filippinum cserkészcsapat, amelyet a háború előtti években Berhidai János képzőintézeti tanár vezetett. Az intézet szigorú életében évente két alkalommal tört be igazán a vidámság. Mikulás estén és farsang estéjén a növendékek műsort adtak, amelyre rendszeresen meghívták a szülőket, a tanárokat és az egyházi méltóságokat is. Az intézetben most is, miként korábban, az egyházmegyei katolikus tanítóság gyerekei laktak. A fennmaradó helyekre más foglalkozású szülők gyermekeit és nem tanítójelölteket is felvettek.

66