Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - BÁRTH JÁNOS—BÁRTHNÉ BERHIDAI ÁGNES Fejezetek a kalocsai tanítóképző történetéből

2. A kalocsai tanítóképző vázlatos eseménytörténete 2.1. A kétévfolyamos képzés korszaka (1856—1870) Az első magyar tannyelvű tanítóképzőt Pyrker János László egri érsek alapította Egerben 1828-ban.

5 Jelentős lendületet vett a tanítóképzők szervezése az 1840-es években. 1843 januárjában a Helytartótanács felszólította Klobusiczky Péter kalocsai érseket, hogy székvárosában alapítson tanítóképzőt. Klobusiczky Péter érsek egyébként is tervezte, hogy tanítóképzőt nyit. Felvilágosításokat kért Scitovszky János pécsi püspöktől a pécsi tanítóképző szervezetéről, működéséről, fenntartási költségeiről. Az 1831. évi kolerajárvány idején alapított árvaház mellett, a későbbi tanítóképző főépülete helyén Klobusiczky érsek megvásárolt egy házat abból a célból, hogy ott kezdje el munkáját a kalocsai tanítóképző. A házat 2000 pengő forint költséggel át is alakíttatta. A tanítóképző alapításából azonban egyelőre nem lett semmi, mivel az érsek 1843. július 2-án meghalt. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1854-ben határozatot hozott arról, hogy át kell szervezni Magyarországon a tanítóképzést. A gróf Thun Leó osztrák miniszter által szorgalmazott reform szellemében 1856-ban megszüntették, illetve átszervezték az 1844-ben alapított öt királyi katolikus tanítóképzőt és helyükbe tíz új képzőt hoztak létre. A megszüntetett érsekújvári képző helyett Kalocsán, a nagykanizsai helyett Sopronban, a miskolci helyett pedig Kassán nyílt képző. A kulturális kormányzat általában arra törekedett, hogy a tanítóképzés ezentúl lehetőség szerint püspöki székhelyeken folyjék, vagy legalábbis olyan városokban, ahol társaskáptalan működött. így látták biztosítottnak a képzők tevékenységének alapos ellenőrzését, és úgy vélték, hogy a székesegyházak közelsége, illetve jelenléte segíti a kántorképzést. így a magyar tanítóképzés nagy reformja során 1856-ban az alábbi helyeken alakultak katolikus tanítóképzők: Besztercebányán, Esztergomban, Győrben, Kalocsán, Kassán, Nagyszombatban, Nagyváradon, Pécsen, Pesten, Sopronban, Szatmárban. A régi katolikus (egyházi) képzők megmaradtak: Csíksomlyón, Egerben, Szegeden, Szepesváralján, Versecen. Görög katolikus képző működött Nagyváradon és Ungváron. Katolikus tanítóképző (nő) alakult Pesten (1856), majd később Szatmárnémetiben (1857), Nagyváradon (1858) és Kassán (I860).

6 5 TÍMÁR Kálmán 1938. 4. — BENKÓCZY Emil 1928. — SZAKÁL János 1934. 34—36. 6 SZAKÁL János 1934. 55. — TÍMÁR Kálmán 1938. 24.