Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950
költöztetése után a tanfelügyelőségre hárult a visszacsatolt részek tanügyi átszervezése és adminisztrálása. Még nehezítette a munkát, hogy ezeken a területeken is el kellett kezdem a nyolcosztályos népiskolák kiépítését. A dél-bácskai részekkel együtt megnövekedett a nemzetiségek és a nemzetiségi iskolák száma. A magyar nemzetiség egyes helyeken szórványt alkotott, így külön gondot jelentett a szórványban élő magyar tanköteles gyermekek beiskolázása. Számukat szaporította a bukovinai magyarok bácskai letelepítése. Ezek az összetett feladatok vezettek arra, hogy a megye tanügyi igazgatását két részre osztva, Újvidéken külön tanügyi kirendeltséget állítsanak fel. Szórvány tanköteleseknek tekintették, ha a magyar anyanyelvű tankötelesek létszáma nem érte el az össztanulói létszám 50%-át. Ilyen esetben szórvány magyar népiskolát állítottak fel. A szórvány magyar tankötelesek között fokozatokat állapítottak meg. Kis szórványnak tekintették, ha a magyar tankötelesek száma 15% alatt maradt, középszórványnak, ha 15— 30%-ig terjedt, nagyszórványnak, ha 30—50% között volt. A szórvány magyar tanulók részére szórvány internátusokat állítottak fel. Ezekbe csak magyar nyelvű és magyar nemzetiségű tanulókat lehetett felvenni. Legalább a tanuló egyik szülőjének magyarnak kellett lenni. Nem lehetett felvenni az olyan tanulókat, kik saját maguk, vagy szüleik nemzetiségi szervezetbe tartoztak (Volksbund). Internátus híján a szórvány magyar tanköteleseket magyar községekben, magyar családoknál helyezték el. Nem tartották kívánatosnak, hogy a szórvány magyar tanulók elszórtan kerüljenek különböző községekben családi elhelyezésre. A végzett tanuló, ha a szórvány internátust elhagyta, tankönyvei közül magával vihette a vallástant, a magyar nyelvi ismereteket, a magyar történelmet és a magyar földrajzot. Mindezek az intézkedések csak úgy válnak érthetővé, ha tekintetbe vesszük, hogy a két világháború közötti magyar irredentizmusban gyökereztek. 26 Oktató-nevelő munka a népidemokrácia kezdeti időszakában A német fasiszta megszállás alól felszabadító szovjet hadsereg első intézkedései arra irányultak, hogy a normális élet a háborús nyomokon az egész országban minél előbb meginduljon. Ennek részét képezte az is, hogy az iskolákban a tanítás elkezdődjék. Eleinte kisebb tanuló-és tanítólétszámmal és a trianoni határok visszaállításával kisebb területen, de mindenütt 20 Uo. 281/1943—44. sz.
