Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - SZ. KŐRÖSI ILONA Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában

Az elemi népiskolai tanítók számának alakulása A tanítók közül Tanév Tanítók Tanév száma városi tanyai férfi nő községi iskolában tanított 1877/78 45 34 11 1878/79 45 34 11 1879/80 45 34 11 40 5 1880/81 46 34 12 40 6 1881/82 46 34 12 40 6 1882/83 47 35 12 40 7 1883/84 47 35 12 38 9 1884/85 49 36 13 40 9 1885/86 49 36 13 40 9 1886/87 49 36 13 38 11 1887/88 52 38 14 41 11 1888/89 53 38 15 1889/90 54 39 15 40 14 1890/91 54 39 15 38 16 1891/92 54 39 15 36 18 1892/93 55 40 15 36 19 1893/94 57 41 16 1894/95 57 41 16 37 20 1895/96 58 42 16 38 20 1896/97 59 43 16 39 20 1897/98 62 43 19 1898/99 65 43 22 1899/1900 68 43 25 1900/1901 70 44 26 49 21 1901/2 72 44 28 51 21 1902/3 73 45 28 50 23 1903/4 73 45 28 50 23 1904/5 73 45 28 1905/6 74 45 29 51 23 1906/7 76 46 30 53 23 1907/8 77 47 30 1908/9 77 47 30 54 23 1909/10 78 48 30 1910/11 79 49 30 54 25 1911/12 81 49 32 1912/13 88 51 37 62 26 1913/14 92 55 37 64 28 Megjegyzés: A községi iskolákon kívül is működtek elemi iskolai tanítók. Az államilag segélyezett elemi leányiskolában — 1882/83-tól — 4 tanítónő, ezt megelőzően 1 tanítónő tanított magán elemi leányiskolában; 1910/11től magán elemi iskolában 2 tanítónő, a matkópusztai rk. népiskolában pedig 1 tanítónő. 1901/2—1904/ű-ig 1 tanítót alkalmaztak az állami földműves iskolában működő elemi iskolai osztályok számára.