Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
iskola kiépítésének meggyorsításáról. 14 A kormány rendelete — a dolog természeténél fogva — több éven keresztül megvalósítható programot jelentett. Az iskolaszervezési feladat halaszthatatlanná tette új tanterv kiadását és a szükségletnek megfelelően szaktanárok képzését. A központi és a területi tanügyi szervek legfőbb feladata volt tehát a feltételek megteremtése az általános iskolák megszervezéséhez. A munka első szakaszában természetes előnnyel indultak a polgári iskolával és középiskolával rendelkező városok, községek. így volt ez a mai Bács-Kiskun megyét jelentő akkori Bács-Bodrog vármegyében és a Kecskeméti Népoktatási Kerületben (később Dél-Pest vármegyei) is. A 44 középfokú és szakiskola megadta az induláshoz szükséges alapokat. 15 Az új iskolatípus megteremtése volt az első döntő lépés a széttagolt, feudális viszonyokat őrző magyar iskolarendszer felszámolása felé. Tudta ezt az iskolaügyben akkor érdekelt minden szervezet, éppen ezért reagált érzékenyen mindenki a feladatra. A tanfelügyelőségek joggal nevezték minden „eddiginél sokkal nehezebb feladatnak". 16 Bács-Bodrog vármegyében a település- és iskolastruktúra ismeretében a tanfelügyelőség megállapította, hogy „előreláthatólag minden iskola átszervezhető általános iskolává". Ugyanebben a meg3 T ében az egyházak, eltérő módon ugyan, de szintén reagáltak az általános iskola szervezésére. Bácsalmáson és Jánoshalmán „a polgári iskola átszervezése ellen az egyházi hatóság kifogásokat emelt. (...) Katymáron, Vaskúton, Garán és Bácsalmáson a református egyházak népiskola, illetve általános iskola felállítását határozták el". 17 Az előbbinél nehezebb feladat előtt állt a Kecskeméti Népoktatási Kerület, amelynek területén a sok tanyai és kisiskola (összesen 274 egység) szervezetét kellett alkalmassá tenni az általános iskola követelményeinek. így történhetett aztán, hogy amíg Bács-Bodrog vármegyében az 1946/47. tanév elején „minden községben van általános iskola, és népiskola csak néhány tanyán van", 18 addig a Kecskeméti Népoktatási Kerületben ugyanekkor a 42 645 tanulónak csak 64 százaléka járhatott általános iskolába, a többi továbbra is népiskolában maradt. 19 Az általános iskola megszervezésének számos objektív akadálya volt még a későbbi években is. így mindenekelőtt a pedagógus- és tanteremhiány. A Kecskeméti Népoktatási Kerület tanfelügyelője még 1947 nyarán is csak 14 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai. 1944—1948. 1967. 265—275. p. 15 A közoktatásügyi igazgatás újjászervezése. 1935. Mellékletek. 16 BKML: Bács-Bodrog vármegye és Baja thj. város Tanfelügyelőségének iratai. 288/1946. 17 Ua. 18 Uo.: 433/1947. 19 Uo.: A Kecskeméti Népoktatási Kerület Tanfelügyelőségének iratai. 131. Kb./1947.