Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig
főleg Nemesnádudvar, Hajós, Jánoshalma és Baja környékén. A jobbágyok lassan javuló életkörülményeit azonban előbb a marhavész rontotta, majd az 1831-ben kolerajárvány pusztított a környéken. * * * A népoktatás terén az 1777-es Ratio haladó törekvéseivel szemben a II. Ratio (1806) erősen konzervatív beállítottságú volt. Legfőbb engedménye, hogy teljesen feladta a német nyelvterjesztési célkitűzéseit. Legfontosabb rendelkezései : — a tanügyet a Helytartótanács felügyelete alá helyzete, — megállapította a tankötelezettség korhatárait, — osztatlan (községekben) és 2—3 osztályra osztott (városokban és nagyobb helységekben) népiskolák bevezetését írta elő, — meghatározta a népiskolában tanítandó tárgyakat, — az ország tanügyeit a hat tartományi igazgatón keresztül irányította és ellenőrizte, — kimondta a tanítói és a jegyzői munkakör összeférhetetlenségét, — a népoktatást anyanyelvi alapra helyezte, — elrendelte, hogy minden katolikus községnek iskolája legyen: az iskolák fönntartását a községek kötelességévé tette, de a földesurakat is buzdította azok patronálására, — a vallástanítást a lelkésznek kell végeznie. Arra is ügyelni kell, hogy a növendékek az előírt vallási gyakorlatokat (misehallgatás, gyónás, körmeneteken való részvétel) pontosan megtartsák. 37 A rendelkezések végrehajtása — mint majd látjuk — még vontatottabban haladt, mint az első Ratio esetében. Ezért nem csoda, hogy a következő három évtizedben is alig-alig haladt előre a népoktatás ügye az érsekség területén. A tanítók anyagi helyzetét e korban rontotta a jobbágyok fokozott kizsákmányolása, a háborúk miatt fokozódó terhek és az áremelkedések is. Ehhez járult még a tanító eddigi munkaköreinek szétválasztásából fakadó jövedelemcsökkenés. Az alábbi táblázatunk a kántortanítók jövedelmét, s a lakosság számát mutatja be. 37 BOROVSZKY: Bács-Bodrogh vármegye monográfiája I. kötet 414. oldal. 9 Bács-Kiskun megye múltjából V. 129
