Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

lépésének a legfőbb biztosítéka hiányzott: a tanító. De nem csak vizsgált területünkön volt ez így, hanem másutt is. Rudics Máté helyettes tanfelügyelő egyik jelentéséből megtudjuk, hogy az iskolaügyek fejlődésének egyik további akadálya az iskolai épületek külső és belső fogyatékossága. Az 1780. június 10-i megyei közgyűlés in­tézkedik is, „hogy a községek, amennyiben iskolai épületük nincs, még ez év novemberéig felépítsék, a nem megfelelő állapotban lévőket pedig kifogástalanul helyreállítsák.'' 32 A községek azonban nem siettek végrehajtani a rendeletet. 1783-ban Tataházán még mindig saját házában tanított az iskolamester. Ugyan­ebben az évben az iskolaépület „düledező és renoválására szorul." 1791-ben ugyanerről az iskoláról az a vélemény, hogy közel áll az összeomláshoz. Hasonló a helyzet Akasztón is. Garán pedig az iskolaépület veszélyessége miatt a gyermekeket több évig nem tudta oktatni a tanító. A század vége felé mégis megindult az iskolák építése. Dusnokon Kollonits László érsek (1787—1817) építtetett iskolát. 1784-ben Nádudvaron taní­tói lakás és iskola épült. 1801-ben Madarason egy tanterem, Hajóson a már meglévő iskolához még egy tanterem épült. Akasztón 1802-ben emel­ték az iskolát. Dusnok kivételével mindenütt a község létesítette az iskolát. A tanítandó tárgyakat a Ratio Educationis meghatározta. A falusi is­kolák tantervében az anyanyelv, az elemi írás és számolás mellett a né­met nyelv, az állampolgársági ismeretek és az erkölcstan szerepelt. A leg­főbb tantárgy továbbra is a hit- és erkölcstan. A Projectum a következő­ket mondja erről: „Mindkét társaságnak — az államnak és az egyháznak — a boldogságot a hitoktató mozdítja elő leginkább: e boldogság nagyobb mértékben függ tőle, mint valamennyi több tanítótól." 33 Ebben a szel­lemben kötelezték a lelkészeket, hogy az iskolákban a hitoktatást maguk­nak tartsák fenn. A hivatalos előírás megvolt ugyan, de a legtöbb helyen a hittan mellett csak olvasást és az írást tanították, számtant csak kevés helyen. Bátyán a tanító a gyermekeket „mikor vannak, oktatja mind betűvetésre, mind az erkölcsre, mind a katekizmusra." Katymáron Szécsényi mester imád­ságokra oktatja a gyerekeket, a jobb felfogásúakat betűvetésre is. Mindemellett folyik az iskolákban az új rendszer bevezetése. A helyet­tes tanfelügyelő megbeszélte a plébánossal, a tanítóval és a község elöl­járóival, hogy a körülményekhez és a lehetőségekhez képest mit, hogyan valósítsanak meg a Ratio Educationis és a Projectum előírásaiból. Az 32 Bács-Bodrogh vármegye monográfiája II. kötet 275. oldal. 33 FINÁCZY i. m. II. kötet 278—279. oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom