Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

fiai a műveltség elemeit nem ismerték, nem ismerhették meg. 1114-ben az esztergomi zsinat határozata értelmében „ki idegen szolgát, vagy bárkit a köznépből tudományokra oktat, vagy a papságba fölvesz, azt váltsa meg, s azon kívül 50 pensât fizessen birságul."

2 II. Endre 1222-ben a klérusnak adott kiváltságlevélben pedig így intézkedik: „Az királyi tekintélyünknél fogva szorosan parancsoljuk, hogy valamely főpap senkit se avasson udvarnokaink, várnépeink, vagy bármiféle szolgaság igája alatt lévők közül klerikussá."

3 A rendelkezéseket szigorúan be is tartották. Az egyházi szervezet fejlődésével egyre több település kapott lelkészséget, s ez bizonyos változást hozott. Ez a változás abban állt, hogy mivel az egyház célja a hű, szenvedéseket békésen tűrő alattvalók nevelése volt, a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteleten megjelent felnőtteket, gyerekeket a vallás elemeire és az imádságokra tanította a plébános. Természetesen élőszóban. A lakosságot 30—40 főből álló csoportokra osztották, így jelentek meg az oktatáson. Minden csoport élén egy felvigyázó és egy kikérdező volt. Ujabb lépést jelentett a népoktatás kifejlesztésének többszázóves útján az 1309. évi budai zsinat. Egy itt született határozat kimondja, hogy a pap káptalanoknál és a faluban ne misézzen egyedül, hanem legyen minden papnak segédje (clericus), vagy tanítója (scolares), aki neki mise közben válaszol, és akivel a zsoltárokat elmondhatja.

4 Ez a határozat gyakorlatilag a majdani kántortanítói munkakör megszervezését jelentette. A segéd, aki eleinte csak templomi szolga vagy harangozó volt, a későbbiek folyamán tanító lett. A határozat végrehajtása azonban csak igen lassan haladt, mert az 1382., 1450., 1489., 1494., és az 1515. évi zsinaton ismételten meg kellett újítani. Az alkalmazott segédek műveltségéről keveset tudunk. Nem lehetett magas, mert semmiféle iskolát nem végeztek. De a plébánosok hiánj'os műveltségére is utal az 1450. és az 1493. évi nyitrai zsinat határozata, amely elrendeli, hogy a pap, mielőtt felszentelték, megvizsgálandó, vajon tud-e olvasni, énekelni és hogy az elemi ismeretekben jártas-e ?

5 A felfogadott segédek számának növekedése, majd az önálló tanítói állások szervezésével az államnak is gondot kellett fordítania a tanítókra. Szilágyi Mihály kormányzó 1458-ban kiadott decrétumában elrendeli, hogy világi tanítók tizedet és vámot fizetni nem tartoznak.® 2 KISS Áron: A magyar népiskolai tanítás története Budapest, 1881. 4. oldal 3 KISS Áron: A magyar népiskolai tanítás története Budapest, 1881. 4. oldal. 4 BATTHYÁNY: Leges Ecclesiasticae Kegni Hungarie Budapest, 1881. III. kötet 310. oldal. 5 BATTHYÁNY: Leges Ecclesiasticae Kegni Hungarie Budapest, 1881. III. kötet 483. oldal. 6 Corpus Iuris Hungarici 1458, art. X.